Irodalmi Szemle, 2013
2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák IV. Kilépés a létből (tanulmány)
A TITOKZATOS WEÖRES 58 Uo. 59 Apollodórosz: Mitológia. Budapest, 1977, Európa Könyvkiadó. III. 4. 3. mat vetíthetjük Lunára. A bodhiszattva az érző lények iránti együttérzés miatt nem lép ki a létből a nirvánába a megvilágosodása és halála után, hanem állandóan újjászületik, és az érző lények megvilágosodásán munkálkodik. (Következő párhuzamként említhetjük a női bodhiszattvák - például a Tarák - jelenlétét, valamint a Hold állandó újjászületésének szimbolikáját.) Endymion nemcsak azt kéri Lunától, tanítsa meg az együttérzésre, hanem azt is, hogy nyilvánuljon meg: „Bontsd ki magad a menny selyméből, (...) teljes pompádban szállj le hozzám, aztán vesd le díszedet, így akarom. ,.”58 Endymion halálának történetét úgy értelmezhetnénk, mint az arra fel nem készült halandó találkozását az abszolút transzcendenciával. Hasonló találkozásról szól Szemeié mítosza: „Szemeié iránt Zeusz lobbant szerelemre, és titokban, hogy Héra meg ne tudja, egyesült vele, majd ígéretet tett, hogy bármit kíván is, azonnal teljesíti. Szemeié Héra álnok tanácsára azt kérte Zeusztól, hogy olyan alakban közeledjék hozzá, ahogy Hérához közeledett, amikor meg akarta hódítani. Zeusz nem utasíthatta vissza a kérést, így hát villámlások és mennydörgések közepette kocsin állított be Szemeié nászszobájába, ráhajított egy villámot, Szemeié pedig belehalt az ijedségbe. Zeusz a hat hónapos magzatot kiragadta a tűzből és saját combjába varrta.”59 Földényi F. László a Medúza pillantásában a villám- csapást és az általa kiváltott önkívületi állapotot a hölderlini isteni tűzzel azonosítja és az istenélmény történeteként olvassa: „Az isteni tűz nyitottá teszi az embert, aki ekkor nemcsak a fényben és a sötétségben fedezi fel a közös nevezőt, hanem az életben és a halálban is. Ennek élménye ez a titokzatos láng, amelynek fénye megrepeszti a sötétséget, de a nappal világosságát is. [...] ...amely 88
