Irodalmi Szemle, 2013

2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák IV. Kilépés a létből (tanulmány)

A TITOKZATOS WEÖRES 23 Uo. 24 Uo. 113. 25 Uo. 26 Uo. 108. Vő. Weöres kései, Körforgás című versével: Világosságból fakad a sötétség. Sötétségből fakad a világosság. In Weöres Sándor: Egybegyűjtött költemények III. Szerk.: Steinert Ágota. Budapest, 2009, Helikon. 309. 27 Weöres Sándor: Egybegyűjtött színjátékok. 107. 28 Uo. 24 Uo. 30 Uo. 108. 31 Uo. 109. a változás virágaival”24) pedig úgy idézi fel Endymion, mint amire „az örök hegyek árnyéka’25 vetül. A mélységgel asszociált éjszaka (I. kép - Amyntas), a lenti árnyak, völgy (II. kép - Endymion) és a fenti sziklás táj Lunával az ellentétezést a topográfia szintjén érzékelteti. A fény és árny dichotómiája Endymion első meg­szólalásában oldódik fel: „Ládd: egymásból csavarod­nak a fények, az árnyak”.26 Amyntas az éjszakát az anyaméhhel, a születést megelőző állapottal asszociálja, s „az éj sok surranása és szerelmed / e vesztett kincsből egy morzsát vissza­dob nekem.”27 A holdfény emlékezteti Amyntast a szü­letést, vagyis a felejtés állapotában telő földi létet meg­előző teljesség állapotára: „Ma nagyon erős a holdfény, / ilyenkor érzem, amire nem emlékezhetem.”28 Ezt a teljességet kizárólag a földi szerelem tudja visszaidézni: „Én vagyok boldog éjed kapuja, tele virággal, / csókom perceiben elolvad életed - álmodj kisfiam”29 - feleli Phyllis. A szerelmi egyesülés talán enyhíti a földi mú­landóságot, ugyanakkor az egységbe való visszatérés általa pusztán illuzórikus lehet csak. A felejtésben s álomban élő párral ellentétben Endymion az éberséget hangsúlyozza: „Van aki táncba olvad; én éber akarok lenni (...) Ti csak álmodjatok mindenféle örömről.”30 Az éberség-álom ellentétéhez rendelhetjük a szín­padi mozgásokat is: a tánc forgatagának Endymion statikus pozíciója a kontrasztja: „Amyntas: Mozdulj - bármit tegyél, üss meg, csak mozdulj! Nyugalmad a fegyvernél gonoszabb.”31 Endymion tükörképnek, tehát árnynak tartja magát, míg a táncosok állatmaszkot viselnek - ezek mind a lenti világ szimbólumai. A vertikális térfelosztás nemcsak a retorikus eszkö­zök használatban nyilvánul meg, de a drámai térben vizuálisan is megjelenik. Endymion a pásztordrámák hőseihez hasonlóan bejárja a bukolikus tájat - útja szimbolikus jelentéssel bír: a sugarát követve felmegy a 80

Next

/
Thumbnails
Contents