Irodalmi Szemle, 2013

2013/8 - A TITOKZATOS WEÖRES - Benkő Krisztián: Kegyetlenség és orgiamisztérium (tanulmány)

A TITOKZATOS WEÖRES

(...)

Ne félj, szép hölgy, nincs képzelő-erőm, apám hentes volt, józanul nevelt, semmit se képzelek” (241-242.).

A hódító érkezése megkezdi felforgató tevékenységét az Octopus-papok körében is, amikor Sirio kijelenti, hogy az „Octopus mindent összekavar. Igazat fordít hamisra és képzelődést valóra” (271.), majd Inganga ezt a mentő megállapítást teszi: a Chaosból, a hiány mélységéből jött föl az istenségük (274.). Végül a sárkány- ölés vélt bevégeztével a hős pesszimista hangoltsággal távozik Silene tartományából, belátva, hogy a fantom sohasem győzhető le, mivel nem valóság, csakis a hit kelti életre:

Giorgio:

„Meddő pusztában, még meddőbb mocsárban, legmeddőbb fejedelmi várban a sárkányt kerestem, végül meg se öltem, mert nincs! Hogyan lyukasszak át üres csalást?” (288.)

Inganga anyakirálynő tehetségtelen fia, Cannidas, hatalmának megrendülése, vagyis a várost rettegésben tartó képzelet-sárkány haldoklásának pillanataiban ironikus kijelentésre ragadtatja magát a hatalom természetét illetően:

Inganga:

„És építs fordított királyi várat,

mely toronycsúcson áll, talpával égnek;

s ha lóstatsz egy bögyös cseléd után: a

vár talpra-buckáz, mert a rózsaszál

nem akar szakácsné lenni, hanem királyné;

mit tudja szegény bolond, hogy putriban

vagy trónon egyformán cseléd marad” (214.).

Weöres Sándor drámájának ebben a részében - a magyarországi diktatúra kellős közepén - merész szarkazmussal összemossa a katolikus internacionálét (Jézus szeretet-mítoszát) és a szocializmus hamis, elvtársi

64