Irodalmi Szemle, 2013
2013/7 - CIGÁNY UTAK - Takó Annamária: „Nincs semmi, csak a lépések” (tanulmány)
CIGÁNY UTAK 8 Vö. Beck Zoltán: Cigány/roma irodalom Magyarországon. 83-86. 9 Tuza Tibor: Cigányoknak mécsvilága (Népismereti összeállítás, történelem és irodalom). Debrecen, 1997, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet. 10 D. Magyari Imre: i.m. 102. a kortárs kritikusok részéről. Elemzése belefullad egy referencializáló és a szöveget hermeneutikai lehetőségeitől megfosztó artikulálásba. így Djuric összefoglaló munkája nem igazán járul hozzá az interpretatív értékkel bíró dialógus kialakításához.8 Tuza Tibor ugyancsak tájékoztatásra szánt kis müvében már egy olyan értelmezői pozícióból közelít a műhöz, mely szociológiai szempontból érdekes lehet, de az irodalomtudomány szempontjából már meghaladott értelmezési keretben gondolkodik a regényről. Ezek szerint Holdosi saját gyermekkori élményein keresztül mutatja be a roma közösségen belüli visszásságokat, vagyis a szöveg nem lesz más, mint az író életének okozata, illusztrációja: „Holdosi József magas művészi szinten tárta fel benne gyermekkori élményeit, családja sorsát, de nemcsak a családja, hanem a nagycsalád, a Kányák sorsát, akik mind-mind jobbítani akartak sorsukon. A könyv alapgondolata, amint ezt az értékelő kritikák is egybehangzóan kifejezésre juttatták, az az értékítélet, hogy a cigányság szebb, emberibb életét csak a munka teremtheti meg”.9 Irodalomtörténeti kontextusban sem tűnik fel a Kányák jelentősége, D. Magyari szerint a magyar irodalomtörténetről szóló nagy áttekintésekre sem jellemző az, hogy megemlítik Holdosi nevét. A kihagyás okának a már említett paradigmaváltást hozza fel, Holdosit inkább a „realista” irányhoz sorolja (hozzáteszi, pontatlan lenne a „realista” és „szövegszerű” kategóriák ilyen differenciálatlan szembeállítása egymással10). Az elmondottak alapján úgy tűnik, a Holdosi-prózának elég marginális a helyzete az irodalomban: nem bizonyult dialógusképesnek az értelmezők számára. A Holdosi-recepcióban szinte csak egy irodalmárt találunk, aki a tudományos megszólalás igényével ír a cigány irodalomról és annak kapcsán a Kányákról. Beck Zoltán tanulmányai alkotják tehát a Holdosiról szóló szakirodalom másik felét. A romológus és irodalmár a következő módszerrel lép dialógusba a 36
