Irodalmi Szemle, 2013
2013/7 - CIGÁNY UTAK - Barlog Károly: Betekintés a kilátástalanságba (esszé)
CIGÁNY UTAK rint ettől kiütéses lesz az ember, valamint azt, hogy villámláskor a nőknek kendőt kell kötniük a fejükre, s akit váratlanul lep meg a zuhé, az ruháiból tép fejfedőnek valót ilyenkor. Az anekdotaszerű történetek bővíthetik továbbá az etnoszexualitással kapcsolatos ismereteinket is (a regényben nevezetesen termény, élelem ellenében nyújtott szexuális szolgáltatásról olvashatunk). Mindez nem véletlen, hiszen éppen Lakatos Menyhért és barátai révén tudhatunk a legtöbbet a magyarországi cigányság múltjáról és szokásairól - a szerző ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia ciganológiai munkatársaként tevékenykedett a hetvenes évek elején. A hagyományok, a múltbéli események tehát hangsúlyos szerepet töltenek be a műben. Ennek ellenére a regény hősei (tulajdonképpen az egész magyarországi cigányság) nem esnek abba a hibába, hogy csak a „múltban éljenek”, de nem kérnek a jövőből sem, ehelyett az örök jelenbe ragadva tengetik mindennapjaikat, és a bizonytalanságból, a kilátástalanságból merítenek maguknak erőt. Eszmélkedései során ezt a következőképpen fogalmazza meg a főhős: A legnagyobb kilátástalanságban is van mindig valami megmentő, ha más nem, maga a kilátástalanság. Olyan könyv a Füstös képek, amelyet olvasnunk kellene - utaltam rá a szövegemben korábban is. Nemcsak belső igénye az embernek az, hogy ismerje azokat az embereket, akikkel összetalálkozik az utcán, a közértben, akikkel együtt csimpaszkodik a hetes busz vasán, hanem külső (hogy úgy mondjam, társadalmi) követelmény is. Az egymás iránti kölcsönös tisztelet és a másság tiszteletének alapfeltétele a másik fél kultúrájának megismerése. Annak, aki hajlandó megismerni a cigányság gondolkodásmódját, szokásait, az ismeretek hatalmas tárházát jelentheti ez a regény. Olvassuk kellő figyelemmel! 1 A műből vett idézeteket a továbbiakban kurzívval jelölöm. 32 □ VELENCE olaj, 56x76 cm