Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Benkő Krisztián: A hétmérföldes csizma (tanulmány)

VÁROS ÉS EMLÉKEZET

valahol tilalmas [...] megitatni a zebrákat, tekézni, elégetni a rokonok holttestét” (11-12.). így szürem- kednek bele a középkori történetbe olyan anakronizmusok, mint a felhőkarcolók és a repülőtér, vagy a keret lezárásában tett nyílt utalás Aldous Huxley Szép új világ című, 1931-ben készült (anti)utópiájára, ezzel felforgatva a kán kolonizációs törekvéseinek rothadó világképét:

“ Például Gottdiener, M. - Lagopoulos, Alexandras Ph. (szerk.): The City and the Sign: An Introduction to Urban Semiotics. New York, 1986, Columbia University Press.

„A nagykán már lapozgatta atlaszában a városok térképeit, amelyek fenyegetően jelennek meg lidérces álmokban és az átkokban: Enoch, Babilon, Yahoo, Butua, Brave New World.

így szól:- Minden hiábavaló, ha az utolsó kikötő nem lehet más, mint a pokolbéli város, és ott abban a mélységben, egy mindig szűkülő spirálvonalban nyel minket el az áramlat” (126).

A könyv a városok képzelet általi átváltoztatásának lehetőségét felvetve sok művészt és építészt megihle- tet: hogy egy város újraértelmezésében rejlő lehetőségeket, a terek azon titokzatos rejtélyeit újragondolják, melyekben az emberi képzeletet nem szükségszerűen korlátozzák a fizika törvényei vagy a modern város- elméletek." A Láthatatlan városok alternatív megközelítést kínál föl olvasói számára a városokról való elmélkedéshez, hogy egy mesterségesen kialakított élettér története és jelene hogyan változtatható sajáttá és közösségivé egyszerre, hogyan alakul össze-vissza az egyéni képzelet alapján, és hogyan működik mégis közösségi térként.

49