Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Benkő Krisztián: A hétmérföldes csizma (tanulmány)

VÁROS ES ĽMLEKEZET

zője, Sámuel Taylor Coleridge szerint - nagyrészt Schelling nyomdokában - a valóságtól elrugaszkodó képzelet „egybeképző erő” (Einbildungskraft). René Wellek nagyhatású tanulmányában hasonló elméleti megalapozást feltételez Blake, Wordsworth és Keats költészetében is. Calvino lírai kisprózái olyan „teremtő erő” megnyilvánulásai, melyek által az elme „bepillantást nyer a valóságba, és a természetet az általában észre nem vett mögöttes tartalom alapján olvassa” - ezáltal, Wordsworth-szel szólva, a „művészet legfőbb igazolója”; vagy, Keats remek megfogalmazásában, Calvino elbeszélőjének Velencéről adott képzetei nemhogy hazugok lennének, hanem „amit a képzelet Szépként ragad meg, annak Igaznak is kell lennie, függetlenül attól, hogy létezett-e azelőtt”.10 Az olasz regény egyik gyönyörű részletében ennek a kreatív erőnek a hatására változik át a rút prózai valóság (realitás) álomszerű látomássá:

„Ha átgázolt a folyón, átkelt a hágón, az ember hirtelen szembetalálkozik Moriana városával, az alabástromka- puk áttetszőén csillognak a napfényben, koralloszlo- pok tartják a szerpentinnel bevont épületoromzatokat, az üvegből készült villák olyanok, akár az akváriumok, ahol ezüstpikkelyes táncosnők árnyai úszkálnak a medúza alakú csillárok alatt. Ha ez nem az első utazása, az ember máris tudja, hogy az ilyen városoknak van egy ellenkező oldaluk is: elég egy félkört bejárni, és máris elé tárul Moriana elrejtett arca, rozsdás lemezzel, zsákvászonnal, szögekkel kivert deszkákkal, koromtól feketéllő csövekkel, konzervdobozhalmokkal, elfakult feliratokkal teli vakfalakkal” (78-79.).

Kublaj kán már viszonylag hamar észreveszi, hogy „Marco Polo városai hasonlítanak egymáshoz, mintha az egyikből a másikba nem utazással, hanem bizonyos alapelemek felcserélésével lehetne átjutni” - amire az utazó később azt a frappáns választ adja, hogy ,,[s]enki nem tudja nálad jobban, bölcs Kublaj, hogy a városokat sohasem szabad összetéveszteni az elbeszéléssel, amely leírja őket” (33., 47.).

Lit

10 Wellek, René: A romantika fo- m 1 galma az irodalomtörténetben. In Hansági Ágnes, Hermann Zoltán (szerk.): Újragondolni a romantikát. Koncepciók és viták a XX. században. Budapest, 2003, Kijárat.

135-136.

47