Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Benkő Krisztián: A hétmérföldes csizma (tanulmány)

VÁROS ÉS EMLÉKEZET

8 Simmel, Georg: Velence, Firenze, Róma. Művészetelméleti írások. Budapest, 1990, Atlantisz. 9., 12.

5 Kulcsár-Szabó Zoltán: Narratíva, hazugság, kérdezés. A referenciális autoritás határai. In uő.: Tetten érhetetlen szavak. Nyelv és történelem Paul de Mannái. Budapest, 2007, Ráció. 331.

csú oszlopai emelik föl, nekik vetkőzik meztelenre”.7 A regényben azért Calvino a (víz)felszínből képzett tükör-metaforával rájátszik a romantikus képzelőerő egész művet szervező elvére, amikor a közhely gyanújával is illethető felszínes átjáróházzá vált Velence motívumaiból fantasztikus ikervárosok lehetőségének kibontakozását is megkísérli:

„A tükör olykor növeli, olykor megsemmisíti a dolgok értékét. Ami a tükör fölött értékesnek látszik, nem mindig bizonyul értékállónak visszatükrözve. A két ikerváros nem egyforma, mert abból, ami Valdradában létezik vagy történik, semmi sem szimmetrikus: minden arcra és gesztusra a tükörből egy pontosan megfordított arc és gesztus válaszol” (42.).

Georg Simmel XIX. század végén készült, szociológiai ihletettségű művészetelméletében talán túlzóan kéri számon Velencén a realizmust (az „igazmondást”), amikor a várost - Firenzével szemben - a hazug felszínesség vádjával illeti: Velence „mesterkélt város” - írja csak lélektől megfosztott színpadi képet hagyott maga után, az álca hazug szépségét. [...] Velencének a kaland kétértelmű szépsége jutott, amely mint a leszakított virág a tengeren, gyökérte- lenül úszik az életben. S hogy a kalandok klasszikus városa volt és maradt, az csupán összképe végső sorsának, érzéki megjelenése annak, hogy nem adhat lelkűnknek ottEiont, csupán kalandot”.8 Mindazonáltal Simmel - másutt kifejtett - elmélete a hazugságról nehezen hozható összefüggésbe Calvino regényének késleltetett „átverésé”-vel, hiszen Marco Polo fantáziaszüleményei nem vetnek föl etikai kérdéseket: nem ártó szándék motiválja Kublaj kán időleges megtévesztését, még akkor sem, ha hamis városleírásai által „a másik vélekedéséről vagy álláspontjáról alkotott elképzelés is tévesnek bizonyul”.9

A Láthatatlan városok úgynevezett „hazugságai” alighanem közelebb állnak a romantika eszmerendszeréhez, mint az etika szociológiai elméleteihez. A mottóul választott Kubla kán című költemény szer46