Irodalmi Szemle, 2013
2013/1 - MULTIKULTI ÉS KISEBBSÉGI KONTEXTUSOK - Ardamica Zorán: Szubkulturális hibridizmus, avagy a „Nagy büdös kisbetűs élet" (tanulmány)
M U LT I KU LT I ÉS KISEBBSÉGI KONTEXTUSOK a posztmodernizmus számos jegyével (nyelvjátékok alkalmazása, műfaji határok összemosása, széthulló világ tematizálása, professzionális és Ipeszudo] műkedvelő szint kiegyenlítése, a periféria-centrum viszony átértékelése stb.6), fókuszában véleményem szerint talán mégsem elsősorban a valóság áll. A társadalomkritika és a szociografikus szempontok kiiktathatatlanok, a szövegformálás, az alkotás ereje azonban túlmutat a valóság tapasztalatának leképezésén. A szöveg aspektusából lexikája árulkodik a kulturális keveredésről. Kifejezései kultúrajelölők. Ötvözött nyelve az irodalmi és a rétegnyelveket - a valóságban szintén tapasztalható - egy térben való megjelentetéssel mossa össze valamiféle köznyelvvé. Egynyelvű (magyar), de többrétegű hibridet kapunk. Olyat, amelyben nyelvész a valóságban létező szociolektusokat már nem lenne képes élesen körülhatárolni (lásd még alább is). A (feltételezhetően általánosan művelt) olvasó (mint további szempont Keesey modelljében) számára dekódolható, érthető a nyelv, de nem azért, mert ne volna multikulturálisként is értelmezhető, hanem azért, mert egy ideje az elektronikus média és az internet segítségével minden magyar társadalmi csoport és kultúrája beépült a köztudatba. (Ezzel még Szigeti tanulmánya nem foglalkozott.) Nem létezik már tehát olyan monokulturális magyar olvasó, aki a magyar társadalom belső multikulturalitását, az életmódbeli és esélybeli különbségek megnyilvánulását, vagyis a magyar szociokulturális különbözőségeket és azok nyelvi megnyilvánulásait ne tudná valamilyen mértékben interpretálni. Viszont az is érvényes, hogy a szöveg olvasója, címzettje - amiként az a multikulturális művek terében szokás - nem az adott kisebbség/kisebbségek, rétegek tematizált szegmense, hanem éppen a domináns, a mainstremként felfogott (kérdés, van-e ilyen, vagy csupán feltételezi a szerző) társadalmi elit. Ebben térhet el pl. a posztkolonialista motivációtól az író, hiszen a tipikusnak tartott posztkolonialista mű csak akkor hozzáférhető a kolonizátor számára, ha az utánajár nyelvi megnyilvánulásainak, hibridizmusainak, idegenszerűségeinek. Szávai nyelvi rétegeket egyesítő megoldásai 6 E ponton nehéz megállni, hogy e szöveg ne váljon általános és részletes elemzéssé, s a multikulturális megközelítésre fókuszáljon.
