Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Benkő Krisztián: A hétmérföldes csizma (tanulmány)

benkő Krisztián VÁROS ÉS EMLÉKEZET A HÉTMÉRFÖLDES CSIZMA (ITALO CALVINO: Láthatatlan városok)* ‘Calvino, Italo: Interview (with William Weaver, Damien Pet­tigrew). The Paris Review, Fall 1992 (The Art of Fiction No. 130). Kubla kán tündérpalotát építtetett Xanaduban, hol roppant barlangokon át örök éjbe veti magát az Alph, a szent folyam. S. T. Coleridge: Kubla kán * Fotók: Benkő Krisztián, 2007. 42 3. AZ EZEREGY ÉJSZAKA MESÉI T Tgyan Italo Calvino egy vele készült kései in- terjúban úgy nyilatkozott, hogy elbeszélő mű­vészete kevéssé lép folytonosságba az olasz iroda­lom hagyományával, a Láthatatlan városok (Le cittá invisibili, 1972) narratív szerkezetében mégis sejthető Boccaccio késő középkori Dekameronjának hatása, ahol a különálló, egymástól független elbeszéléseket a történetmesélés kerete (az 1348-as firenzei pestis elől vidéki kastélyba menekülő, egymást szórakoztató társaság összejövetele) fűzi össze. A Calvino-regény ötvenöt, rövid - ugyanebben az interjúban - „pró- zavers”-nek1 nevezett városleírásának kerete ugyan­akkor a történeti kontextus folytán visszavezethető a keretes elbeszélői szerkezet legelső és minden továb­bi hasonló vállalkozást megihlető példájáig, a perzsa Ezeregyéjszakáig. A szerző kurzívval szedett szólamai által összefűzött kis novellák narrátora ugyanis a bi­rodalmát építő mongol Kublaj kán udvarában szol­gáló Marco Polo, aki utazásai során bejárta Arábia és Perzsia városait is, így az Ezeregyéjszaka-filológiában „bagdadi szövegrétegének nevezett történetek közül a Tengerjáró Szindbád utazásai is hatással lehettek

Next

/
Thumbnails
Contents