Irodalmi Szemle, 2013

2013/1 - MULTIKULTI ÉS KISEBBSÉGI KONTEXTUSOK - Ardamica Zorán: Szubkulturális hibridizmus, avagy a „Nagy büdös kisbetűs élet" (tanulmány)

M U L T I K U L T I

ÉS KISEBBSÉGI

KONTEXTUSOK

3 Épp ezek különbözőségét szeretné a társadalom felszámolni, asz- szimilálni a társadalmi emancipáció, az esélyek és az érvényesülés lehetőségeinek azonos szintre hozása jegyében. Vő.: Szigeti 2002, 406.

4 Műfaja átmeneti: a tárca, a jegyzet és a novella között lavírozik, ám kötetszerkezeti és nyelvi megoldásai, leleménye, iróniája, állapotfestő és szituációteremtő ereje a szociografikus nézőpontokat lehengerelve egyértelműen a szép- irodalom kategóriájába utalja.

5 Szigeti idézett művében Donald Keesey modelljét, szempontrendszereit érvényesíti a műértelme- zésben. Ezt a szövegnek a szerző, valóság, irodalom és olvasó felőli olvasata, vagyis a genetikus, mimetikus, textuális és hatásviszony alkotja. (Keesey 1998, 3) E rendszerben magyarázhatók az általam használt szerzői és további szempontok.

szervezték, tagolták a társadalmat, mint a szociológiai, kulturális antropológiai, vagy éppen osztályalapon kirajzolódó társadalmi csoportok: a szó pejoratív értelmét lefejtve a jelentésről, különféle méretű, karakterű szubkultúrák. Az amerikai felfogás ma szubkultúraként a mainstreamtől, azaz az erős, középosztályra jellemző kultúrától valamiben különbözőt látja.3

Dacára annak, hogy az esztétika felől közelítve a multikulturalizmushoz, legkézenfekvőbb módon talán a posztkolonialista kritikai háttér alkalmazható a vizsgálatok során, én most mégis a szubkulturális hibridizmus kiemelését tartom fontosnak.

Szávai Attila Optikai tuning című prózakötete4 nem az etnicitás felől nézve multikulturális, hanem a(z éppen elmosódó) társadalmi hierarchia és rétegződés felől. Szereplői magyarok, a magyar társadalom tagoltságának reprezentánsai. Magyarul beszélnek, etnikai elnyomás alatt nem állnak. Mégis egyfajta presszió, egy számukra részben idegen és érthetetlen, vagy éppen csak félreérthető, „elsajátíthatatlan”, társadalmilag és szociálisan ugyan látható, érzékelhető, megközelíthető, de elérhetetlen magaskultúra nyomása alatt léteznek periférikus helyzetükben.

A kötet a szó szerző szempontjából vett értelmében5 nem „igazi” multikulturális alkotás. Nem derül ki ugyanis, hogy Szávai vajon melyik szubkultúrában érintett személyesen, melyikbe „tartozik”. A szerző ún. autentikussága azonban egyértelműen nem zárható ki, hiszen iróniája, valamint egyszerre külső és belső szemlélése a Galkovics család tagjai által reprezentált társadalomnak hibrid látásmódhoz vezet. Érti a szubkultúrákat, ám nem teljes mértékben bennfentes, hiszen éles kritikával is él velük szemben. Szerzőként nem kötelezi el magát egyik mellett sem, ám a csupán elmosódott háttérként felsejlő, domináns, mainstrem kultúrának sem pártfogója, számonkérője. Szerző és témája tehát nem azonos gyökerű.

Szávai valósághoz való viszonya, mimetikus motivációja nem írja felül a textuális, nyelvi, művészeti indíttatást. Alapanyag marad minden kritikai meglátás ellenére. Kiindulópont egy szöveg megalkotásához, mely ugyan egy posztmodern világra vonatkoztatható textus

38