Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Tóth László: Gyorsfénykép a pozsonyi magyar színjátszás történetéhez (tanulmány)

r i

irodalom-, zene- és művészettörténetet, a néprajzot, nyelvészetet, szociológiát, demográfiát, gazdaságtör1 Gajdó Tamás: A színháztörténetírás módszerei. Veszprém, 1997, Veszprémi Egyetemi Kiadó. 5-6.

ténetet stb. - érintő és sokrétű ismereteket feltételező tudományág magyarországi fejlődésével, illetve történeti összefüggéseivel, hanem a vállalkozás eredendő belső nehézségeivel is magyarázhatók.1 Hiszen minden nehézség ellenére jóval intenzívebbnek mondható például a mai Románia, illetve Szerbia területére eső magyar színházi hagyományok kutatása, s ezek feldolgozottságának foka is nagyobbnak tűnik (például, csupán a legismertebbeket említve, elsősorban Kántor Lajosnak, Kötő Józsefnek, Enyedi Sándornak, illetve Gerold Lászlónak, Káich Katalinnak, legújabban pedig az aradi magyar színjátszás 1818-1948 közé eső százharminc évét feldolgozó Piroska Katalinnak és Piroska Istvánnak köszönhetően), mint a mai Szlovákia területére esőké, amiben vélhetően az itteni politika-, társadalom-, népesség- és művelődés-, valamint művészettörténeti kutatások fejletlensége és szűkössége is közrejátszhat.

Pedig a magyarországi, illetve a magyar nyelvű színjátszás történetének igen fontos szakaszai, fejezetei esnek az 1918-1919-ben a történeti Magyarországtól elszakított területekre (így a mai Szlovákiához tartozókra is), a magyar nyelvű iskolai színjátszás kezdeteitől a vándorszínészet kialakulásán keresztül egészen az 1918—1919-es főhatalomváltásig (Kolozsvár és Kassa például az 1800-as évek első évtizedeiben már akkor otthont tudott adni a magyar vándorszínészeknek, amikor azokat az akkoriban még német többségű Pest és Buda sem fogadta be: Kassán jelent meg például az első magyar nyelvű színházi lap is, s az 1830-as években a történeti Magyarország legerősebb színtársulata működött itt; de sorolhatnám más, ma Szlovákiához tartozó városok színháztörténeti jelentőségét is a szóban forgó időben).

A pozsonyi magyar játékszín 1918-1945 közti éveiről íródó monográfiám bevezető fejezetének készült jelen tanulmányom szorosan vett tárgyához közelítve azonban a hajdani „koronázó város” - a magyar történelemben és művelődéstörténetben játszott megke31