Irodalmi Szemle, 2013

2013/6 - VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Gyáni Gábor: A város és az imaginárius történelem (tanulmány)

újonnan emelnek - a jelen megkövetelte funkció betöltésére - történelmi értéket képviselő (historizáló stílusban kivitelezett) új épületeket, hogy ezáltal emlékeztessenek a többszörösen egymásra tagolt múltra. Ez utóbbi gyakorlat a valamikori egyetemi könyvtár régiség-értéket (is) megjelenítő épületét helyettesítő új könyvtárépületnek felel meg, amely ugyanakkor hangsúlyozottan történelmi értéket imitál.

A történelmi múltat allegorizálva felidéző szándékkal fogtak hozzá a XIX. században a (nagy)városok középületekkel való benépesítéséhez is. E gyakorlat példaszerű leírását és elemzését nyújtja Carl E. Schorske a bécsi Ringstrasse középületeiről szóló tanulmányában, és hasonlóan jó példa erre számos kontinentális európai nagyváros (főváros) korabeli középítkezése is.9 Ezt a törekvést juttatja érvényre a budapesti Nemzeti Múzeum (majd pedig a Szépművészeti Múzeum) neoklasszicista megformálása, vagy a budapesti parlament monumentális neogótikus építménye, hogy közelről ismert példákra utaljak. S nem utolsósorban ez a beállítottság hat a XIX. századi purista, magát a dicsőséges középkorba visszaálmodó, határozottan restauráló indíttatású városépítészet szüntelen történelmiesítő erőfeszítései mögött is.

Innen már csupán egy lépés, hogy megvizsgáljuk a szándékosan teremtett emlékeztető jelek, a történelmi célzatú monumentumok keletkezését és sajátos működésmódját. A szándékolatlan és a szándékolt emlékműtípus együtt ad ugyanis markáns formát a város - modern kori - kollektív emlékezetének. A kettő olykor össze is fonódik egymással és egymásra rétegződve alkot kompakt egészet. Az olyan szándékolatlan emlékműtípus, amilyen a berlini fal, az objektum politikai „leomlásával” lényegül át történelmivé, hogy szándékolt monumentumként teljesedjen be végül a sorsa.10 Adott tárgyi entitás (épület vagy bármilyen más fizikai objektum), amely eredetileg nem a kommemoráció céljából keletkezett, többnyire és törvényszerűen akkor ölti magára a szándékolt emlékmű jellegét, amikor elveszti eredeti rendeltetését; és persze kell hozzá a régiség-értéke is. így válhat, egyebek közt, a rom, a

’ Olsen, Donald J.: i. m.; Morris, R. J.: Gentle Deceptions: Edinburgh and the Making of a Cultural Identity. In Zimmermann, Susan (szerk.).: Urban Space and Identity in the European City 1890-1930s. Budapest, 1995, CEU. 95-106.; Lees, Andrew - Lees, Lynn Hollen: Cities and the Making of Modern Europe, 1750-1914. Cambridge, 2007, Cambridge University Press. 206-243.; Prokopovych, Markiam Habsburg Lemberg. Architecture, Public Space and Politics in the Galician Capital, 1772-1914. West Lafayette, 2009, Purdue University Press.

10 Ladd, Brian: Berlin falai. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv II. Budapest, 2007. 359-386.