Irodalmi Szemle, 2013
2013/5 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - „Novaközi” állapotok. Beszélgetés Kálmán Gábor Nova című kötetéről
IZLESEK ES POFONOK pen ezeket gyűjtötte össze az irodalomtörténeti példatárból. Tehát nem enged közel a történethez, nem igazán tudom beleélni magam, de az eltávolítás módja sem igazán izgalmas. Valóban vannak kérdéseim a dologgal kapcsolatban. O B. A. Ebből a szempontból szerintem az újszerűség nem merül fel. Ha az idősíkokat nézzük, egyrészt van a világháború, az egyik része a történeteknek akkor játszódik; van a szocializmus, ami főleg tárgyakkal van jelezve; és elvileg lenne a jelenkor, de végül is az csak jelezve van, hogy valamihez képest, de igazából annak nincs egy külön történetszála, legfeljebb csak a narrátort képzelem oda, aki azt mondja, hogy „akkor ilyen volt”... □ T. Zs. És még egy nagyon régmúlt is, Štrofeková ükanyjának a kora. O B. A. Van egy nagyon régmúlt, az 1800-as évek; tehát több idősík van, és vannak a nevek, amik viszont összekötik ezeket a síkokat, merthogy a nevekkel együtt, úgy tűnik, a történetek is, meg valahogy a jellemek is öröklődnek, és folyamatossá teszik ezt a falubeli életet. A kritikákkal abból a szempontból egyetértek, hogy szerintem például Bodor Ádámhoz képest nem any- nyira újszerű. tesen falu vagy jellegzetesen szlovák falu? / | Esetleg jellegzetesen novás falu, tehát tényleg annyira „ultradebil”, hogy egyértelműen irodalmi konstrukció? Egyszerűbben: mennyiben „a” falu parabolája, amit itt látunk? Ez például Bencsik Orsolya szintén ultradebilnek tekinthető környezetleírásával kapcsolatban is felmerült - beszéltünk a második, Akció van! című kötetéről4 -, amelyről a szerző maga azt mondta, hogy a faluról mint közegről akart írni, a faluváros ellentétről. Itt is mintha valami efféle fogalmazódna meg, bár szerintem egészen más eszközökkel. Szóval mennyiben lehetne akárhol ez az állítólag sosemvolt Jasná Horká? O B. A. Egyrészről nyilván lehetne akárhol, a debilitás mint olyan, bárhol előfordulhat, másrészt viszont elég erősen a szocialista világhoz köti, és ebből a szempontból tök mindegy, hogy szlovák, magyar vagy román falu, igazából ezt a részét a narrátor is elég ironikus távolságtartással kezeli, pont ezért éreztem ezeket a lábjegyzeteket függelékszerűnek. Hasonlóan a Menzel-filmekből ismerős csehszlovák mitológiához - ez is beleillik ebbe az egész debilitástörténetbe -, ez a világ szerethető, meg közben ismerős is, de azért ki is van figurázva. □ T. Zs. Tulajdonképpen én sem erre akartam eredetileg rákérdezni, hanem arra, hogy a szövegen belül a régi és az új, illetve az egyéb ellentétek hogyan alakulnak, de nyilván ez is egy olyan szempont, ami amúgy is felmerült volna a beszélgetés során. Viszont akkor maradjunk egy kicsit a falu-város ellentétnél, amely főként a második fejezetben tematizálódik, a beszélő nevű Urban történeténél. Ez a falu jellegze□ T. Zs. Az idősíkokkal kapcsolatban: mennyire volt követhető, hogy mikor hol járunk, és tulajdonképpen fontos-e pontosan tudnunk, hogy hány (száz) évről van szó, vagy ezek a csapongások elfogadhatóak így, hogy az ember olykor csak nagyjá4 A 2012. december 10-i ImPulzus-esten a Trafóban az említett könyvről Benedek Anna, Lengyel Imre Zsolt, Pogrányi Péter és Tamás Zsuzsa beszélgetett. 77
