Irodalmi Szemle, 2013

2013/5 - Rapai Ágnes: A gyengéd szavak...; Északi fekvés (versek)

ÉSZAKI FEKVÉS

Ebben a között időben felgyorsul a történet.

Mikor a perc egykedvű rák.

Viszont a munka halad.

Megnevezem ezt meg azt.

Nem sétálóutca ez, kérem.

Mi a fene, mindenki apróval fizet.

Szerelmem, milyen kék a legszebb kék.

Holnap muszáj lesz a szemészhez elmenni.

Nincs nagyobb csapás, mint az eleget nem ismerni.

Tejet, gyümölcsöt, mit is még.

Jó annak, aki nem lép ki az ajtón és világot megismer.

Nem néz ki az ablakon és égi utat megismer.

Mennél messzebb megy, annál kevesebbet ismer.

Gondolta Lao-ce.

Jó annak, aki nem cselekszik, hanem végbevisz.

Én mégis őket szeretem, akik nem tudnak élni, csak letűnőkként. Mert ők az átalmenők.

Olvasta valamikor, valahol, valaki.

65