Irodalmi Szemle, 2013
2013/4 - ROBERTO BOLAÑO - Héctor Soto - Matías Bravo: „Az irodalom nem csak szavakból áll” (interjú Roberto Bolanóval)
□ A kidolgozott szerkezet, úgy van, ennek viszont nem mond ellent az, hogy a ritmusát és hanghordozását tekintve minden mondatod megáll önmagában is, és nem feltétlen célja, hogy a kibontakozás felé mozdítsa el a cselekményt.- Én azt hiszem, hogy itt másról van szó. A prózaírók azon alapvető kötelességéről beszélek, amelynek eredménye bizonyos fokig a letisztultság; azt mondom, hogy a nyelvhez nyitott füllel és szemmel kell közelítenünk. Jól esik, amit mondotok, de a munkám értelmezésének szintjén nem tulajdonítok különösebb jelentőséget e verbális higiéniának. Bár ebben az értelemben nagyon is igényes vagyok. Hogy messzebb ne menjünk, még a Vad nyomozókban is vannak olyan mondatok és bekezdések, amelyeket most kifejezetten rossznak, borzasztónak találok. □ A könyveid különféle módon közelítenek ugyanahhoz a világhoz, az írók világához, a marginalizálódott, részben rögeszmés, részben örök vesztes emberek világához. A regényeid és a novelláid ugyanezen szituációk és szereplők körül forognak.- És ugyanezen cselekmények körül. □ Pontosan. A szereplőidben tetten érhető a művészet forradalmasításának, a világ átformálásának gondolata, ez a törekvés pedig a te generációd céljai között is szerepel.- Az élet forradalmasítása és a művészet átformálása szerepelt Rimbaud törekvései között is. Valamint a szerelem újrafelfedezése. Lényegében az volt a cél, hogy az élet műalkotássá váljon. ROBERTO BOLAŇO □ De része vagy annak a világnak, amelyet leírsz, és elnéző vagy vele szemben.- Talán folyamatosan próbálok magamnak megbocsátani. □ Bár nem védelmezed az említett célokat, és nem zengsz ódákat róluk, nem is kritizálod és nem temeted őket.- Én túlélő vagyok. Abszolút gyöngéd érzelmek fűznek ezekhez a célokhoz, minden hozzájuk köthető túlkapás, szertelenség és botlás ellenére. Ezek a célok reménytelenül romantikusak, óhatatlanul forradalmiak, és tanúi voltak annak, ahogy megégeti magát és megbukik számos művészcsoport vagy művészgeneráció. A nyugati világban a művészetfölfogásunk még ma is adósa ennek a víziónak. □ Elég sokatmondó, ha ez így van, mert mára kevés fogalom üresedett ki annyira, mint a forradalomé.- Az igazat megvallva - és most igyekszem nagyon őszinte lenni - számomra a forradalom eszméje már húszéves koromra kiüresedett. Akkoriban trockista voltam, és ellenforradalomként tekintettem mindarra, ami a Szovjetunióban zajlik. Sosem éreztem, hogy a világ úgy forogna, ahogy az nekem jó. Épp ellenkezőleg, eléggé megsemmisítő tapasztalataim voltak. Azt hiszem, ez látszik a Vad nyomozók alakjaiban is. □ Életed egy korszakában azt gondoltuk, hogy lángol benned a forradalom tüze.- Jól gondoltátok. Mindennel szemben álltam. Szemben New Yorkkal és Moszkvával, Londonnal és Havannával, Párizzsal és Pekinggel. Időnként szabályosan megriad 27
