Irodalmi Szemle, 2013
2013/3 - Bolemant Lilla: A szent szégyen (tanulmány)
23 Pók Lajos (szerk.): A szecesz- szió. Budapest, 1972, Gondolat, 103-104. 24 Osváth Kálmán: A szent szégyen. Hétfői Levelek. 1925. július 21. 4. képviselői. A szecessziós művészetben azonban sokkal inkább hat Nietzsche nőszemlélete (a nő „szép és veszélyes macska a nemiség csapdájával”); a szecessziós irodalmi és képzőművészeti alkotásokban egyre-más- ra feltűnnek a nagy „bűnös” nők, Salome, Messalina, Cleopatra, és azt a képzetet szuggerálják, hogy a nő örvénybe rántó, ártó erő. Ők a misztifikált nemiség és bűntudat veszélyes papnői.23 A valóság újraalakításának igénye a kor női regényeinek is egyik központi eleme. A szemantikai és strukturális stilizáció hozzáadott értéket is tartalmaz: a dekorativitáson túl a női szubjektum kialakulásának problematikusságát is jelenti. A színek, az illatok, a tárgyak, a zene, a festészet, a női kézimunka a század első felének női művészregényeiben is nagy szerephez jut, de a művészregényeken túl a női írók más szövegeiben is megjelenik. A kritikák felrótták a regénynek, hogy a hősök merevek: valamennyien mintha üres koponyával járnák a világot. Egyik alakja sem folytat szellemi életet.24 A jellemábrázolás feladatát viszont éppen a tárgyak: Hanna festőeszközeinek, kézimunkaasztalának s egyéb tárgyainak leírása, a szereplők öltözetének ábrázolása látja el. A lélekábrázolás kifejezőeszközei pedig a szecessziós ékítményeknek nevezett képek, hasonlatok, látomásos álmok. Ezek az álmok hozzák el a hosszas lelki gyötrődés után a megoldást is mind Hanna, mind édesanyja esetében, de a vágy, a szerelem kifejezőeszközei is. Hannának szerelmet vall Zsolt, s ekkor a lányban is felébred az addig titkolt érzés, a vágy: „Különös álma volt ezután: a szívére kulcsolt levélben a feketén rótt szavak megelevenedtek, mint nagy gombolyag pókfészkek. A pókok teste áttüzesedett és arany-nyálat kezdett ereszteni: az arany-nyál aranyszállá szikkadt, és körülhálózta Hanna testét. Először a fején, szemén, majd kebelén, aztán minden tagján futottak a szálak kimondhatatlan gyönyört adóan, halálos, lankasztó gyöngédséggel kuszálták keresztül- kasul, hogy Hanna elvesztette erejét a szabadkozáshoz. Mint elsüllyedő, tehetetlenül érezte a hálót magára gubózódni. Lassan sűrű, áttörhetetlen aranyszövedék 78
