Irodalmi Szemle, 2013

2013/3 - Bolemant Lilla: A szent szégyen (tanulmány)

művészi regény, de „a nő főmondanivalója az irodalomban a két legrealisztikusabb életérték: a szerelem és az anyaság”, de nem a nő testi szerelme.19

Hanna lelki ereje, mint ahogy Berde legtöbb hősnőjéé, a hitből s a kegyelem-hitből fakad. A történet ellenáll a kor hasonló tematikát feldolgozó történeteinek. A házasságon kívüli testi kapcsolatba lépő lány nem bukik el: nem lesz öngyilkos, nem veti ki a társadalom, a család, hanem erkölcsi tartása, hite segítségével megtalálja lelki nyugalmát, és maga mellé tudja állítani édesanyját és bátyját.

LEVENDULÁS FEMINIZMUS?20

Berde női írásmódjának egyik jellemzőjeként tüntetik fel a szecessziós túldíszítettséget. A szecessziót a Nyugat egyik újító stílusaként jelölték meg, olyan nyitott stílusként, amelyben felismerhetőek az impresszionizmus és a szimbolizmus vonásai is.21 A szecesszió alapja a századforduló életérzése: a csalódás, a menekülés vágya, lázadás, a valóság újraalakításának igénye, a szubjektivitás, az én-kultusz. Legjellemzőbb vonása a díszítőkultusz, a dekorativitás, amelyből hangulati telítettség következik a szelíd melankóliától és álom- szerüségtől a narkotikus állapoton keresztül az ideges szorongásig. A másodlagos értékű elemek, jelenségek főszerephez jutnak, így feltűnővé válnak, díszítenek. A közlés logikája szerinti hierarchikus rend felborul.

A szecesszióra jellemző a csalódás, a kiábrándultság, a menekülési vágy, de az indirekt és individuális lázadás, valamint a valóság újraalakításának igénye is, s mindez „bonyolult és hű tükörképe a kor ellentmondásos társadalmi folyamatainak is”.22

A szecessziós irodalom és művészet nőszemlélete mutatja talán leglátványosabban a dekadencia útját. A szecessziós mozgalmak egybeesnek a nőemancipációs küzdelmek éveivel, és a mozgalmak történetében is szerepet játszik néhány olyan asszony, akik nemcsak szexuális, hanem intellektuális vonzóerejükkel is hatnak, és az új művészeti, társadalmi eszmék hatásos

” Bodor Aladár: A Szent szégyen. Protestáns Szemle. 1925. X.511-512.

20 Tabéry Géza Berde műveit egy kritikájában a kispolgári, édeskés szentimental izmus kategóriájába sorolta, ezt nevezte levendulás feminizmusnak. Idézi Jancsó Elemér: Berde Mária (1889-1949). Előszó. Berde Mária: Tüzes kemence. A szent szégyen. Két regény. Bukarest, 1967, Irodalmi Könyvkiadó, 13.

21 Szabó Zoltán: Kis magyar stílustörténet. Budapest, 1982, Tankönyvkiadó; Szabó Zoltán: Impresszionizmus és szecesszió a századforduló prózájában. In: Szabó Zoltán (szerk): Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról. Bukarest, 1976, Kri- terion; Szabó Zoltán (szerk ): „Arany-alapra arannyal". Tanulmányok a magyar irodalmi szecesszió stílusáról. Budapest, 2002, Tinta.

22 Szabó Zoltán: A szecesszió. 52. In Pók Lajos (szerk.): A szecesz- szió. Budapest, 1972, Gondolat.

77