Irodalmi Szemle, 2013
2013/3 - Bolemant Lilla: A szent szégyen (tanulmány)
17 Uo. 289. 18 Kiss Ernő: A Szent szégyen. Erdélyi Irodalmi Szemle 1., 2. sz. 331-332. történetet, amely alapján kirajzolódik egy másfajta alá- rendelődési viszony. Romuáld tulajdonképpen passzív hős, akit erős nők irányítanak.17 A női irányítás viszont - mindkét regényre vonatkozóan - az erkölcsi tartást, a saját sors vállalását és az elveik melletti kitartást jelenti, amellyel befolyást gyakorolnak környezetükre. A társadalom számára éppen az ellenkező előjel fogadható el: a férfi az, akinek a lehetőségei sokkal nagyobbak, ezért nem kell különös erőt kifejtenie ahhoz, hogy a világban elfoglalhassa a helyét, de e hely szerint ítéltetik meg a család többi tagja. Győrbíró öngyilkossága után a férfi nélkül maradt családot a társadalom lenézi, kiveti magából; s a fiú, Simeon (ismét a férfi!) az, aki újra lehetőséget kap arra, hogy elismert tagja legyen a társadalomnak: a fővárosban tanulva megfelelő álláshoz juthat, s elfelejthetik apjuk botlását. Ezt a célját azonban édesanyja és húga munkájának és pénzének felhasználásával éri el, s amikor megtudja, hogy Hanna terhes, elsősorban saját hírnevét félti. A benne élő előítéleteket nem tudja legyőzni a testvéri szeretet és annak tudatosítása sem, hogy Hanna nehezen gyűjtögetett kelengyepénzéből finanszírozták (természetesen a lány tudta nélkül) a báty Pesten szerzett nemi betegségének kezelését. A regény értékelői a társadalmilag kényes téma miatt gyakran bizonytalannak tűnnek a megoldást elemezve, és Berde művészi nagyságának elismerése mellett egyértelmű elutasításban részesítik a regény hősnőjét, illetve a regény szerkezeti és kifejezésbeli elemeinek elavultságát teszik kritikájuk tárgyává. Nyilvánvalóan sokan elfogadhatatlannak tartották a téma ilyen szempontú feldolgozását: a nő szempontjából egy nőírótól, aki ráadásul hívő. A kritikusok többsége a bukott nő, az erkölcsi botlás fogalmát használja a hősnőre, a megoldást pedig nem tekinti meggyőzőnek, sőt van, aki szociológiai utópiának nevezi.18 Bodor Aladár szerint a bűn marad mindenképpen, hiszen a nő nem szeretkezhet szabadon, akkor sem, ha eltartja magát, s vállalja szerelme következményeit. Ez Isten rendelése, s Berde Mária bizonyára tudja ezt - jelenti ki. Vagyis a mű szép és jó 76
