Irodalmi Szemle, 2013

2013/3 - Bolemant Lilla: A szent szégyen (tanulmány)

5 Berde Mária: Kosáryné Réz Lola: Filoména. Zord Idő. II. évf. 1920/21.938-939.

6 Berde Mária: Csendes beszélgetés Berde Máriával. Világosság, 1946. szept. 6. 3.

7 Gács Anna: Beteljesületlen várakozások. Nőírók egy kis irodalomban. Beszélő. 2000. április, 108-114.

8 Molnár Szabolcs: Berde Mária. 132.

Műveiben és nyilatkozataiban azonban azt is kifejezi, hogy a társadalmi elvárások más és más szerepet osztanak a férfira és a nőre. A kétféle erkölcsiség, az eltérő elvárások feltárására is vállalkozik regényeiben.

„A férfiak évezredek óta mondogatják, hogyan látnak. Az asszonyok alig kis ideje, és még azóta se mondják mindig a maguk igazát” - írja Kosáryné Réz Lola Filoména című regényének kapcsán.5

„A nők természetes küldetése mindig megmarad nekik, de ezt csak akkor teljesíthetik, ha egyenrangúak lesznek a férfivel.”6

Berde tudatosan választja a női témát, női sorsokat, életlehetőségeket dolgoz fel elbeszéléseiben, regényeiben, költeményeiben is, de a konkrét politikai, közéleti kérdésekkel kapcsolatban is kifejti véleményét. Irodalmi művei között szintén szép számmal találunk a történelem és a művészet híres asszonyainak sorsát feldolgozó szövegeket (például Bethlen Kata, Lórántffy Zsuzsanna), levelezést folytat például Selma Lagerlöffel. A kortárs külföldi és magyar női írók műveiről pedig recenziókat, ismertetéseket közöl.

E feminista témaválasztás és témafeldolgozás ellenére ugyanazt a jelenséget figyelhetjük meg az erdélyi irodalom értékelésén belül, mint amit Kaffkával kapcsolatban az ún. egyetemes magyar irodalomban. Kaffka Margit korabeli értékelői a par excellence írónőt ünnepelték benne, halála után azonban egyre kevésbé értelmezték a nőtematika felől, sőt még Bodnár György, Kaffka monográfiaírója is a társadalmi feszültségek nem-semleges megfogalmazásaként menti át a nemi identitás problematikáját

.7 Ugyanezt a gondolatmenetet követve Berde monográfiaírója, Molnár Szabolcs is mentegeti, magyarázza az írónő feminizmusát: „Berde bízott abban, hogy a társadalmi előítéletek felszámolása megváltoztatja a nők helyzetét, és a nő régi, totálisan alárendelt szerepe helyébe az alárendelődések boldogító szimmetrikus játéka lép.”8 Az alárendelődések boldogító játéka önmagának ellentmondó állítás, hiszen az alárendeltségi viszony alapvető tulajdonsága a másik hatalmának elismerése. Tetten érhető itt tehát egy következő, a nőkkel kapcsolatos sztereotípia, még-