Irodalmi Szemle, 2013
2013/3 - Petres Csizmadia Gabriella: Az önéletírás gyónáskényszere (tanulmány)
19 Frank, Anne: Anne Frank naplója (Ford. F. Solti Erzsébet, Zádor Margit). Budapest, 1982, Europa Könyvkiadó, 301-302. 211 Kovács Árpád: Vallomás, elbeszélés, írás: a személyes diszkurzus Szent Ágostonnál. In uő (szerk.): A regény nyelvei. Budapest, 2005, Argumentum Kiadó, 23. 21 Uo. 26-27. 22 Foucault, i. m. 64-73. 25 Séllei Nóra, i. ni. 201-207. 14 Vö. Z. Varga Zoltán: Az önéletírás-kutatások néhány aktuális elméleti kérdése. In Helikon 2002/ 3, 256. könnyedén vesz. (...) Lelkemnek ez a fele többnyire mindig készen áll, hogy kiszorítsa a másikat, a sokkal szebbet, tisztábbat és komolyabbat. Vagyis Anne lelkének szebbik részét, amelyet így azután nem is ismer senki, ezért viselnek el engem olyan kevesen.”19 A VALLOMÁS ÉS A GYÓNÁS BESZÉDSZITUÁCIÓ-JELLEGE Az önéletírás gyónásként való értelmezése azt feltételezi, hogy az önéletírói szövegek beszédmódja a vallomá- sos modalitáson túl a gyónás rituáléjának többletével telítődik. Kovács Árpád a perszonális prózanyelv megszületését a két modalitás találkozásában látja, vagyis a gyónás szakrális jellegéből és a tanúvallomás retorikai modelljéből vezeti le.20 Kovács értelmezésében a gyónás szófukarsága és intézményes keretei nyelvi korlátokat szabnak a vallomástevőnek, míg a bevallás/vallomás elbeszélői diskurzusa az önértelmezés irányába nyit utat. Ennek értelmében a gyónást pusztán a bűnök - tettek és intenciók feltárásától független - megvallásának tevékenységeként interpretálja.21 Foucault ezzel szemben a gyónást mint lelkipásztori hatalmat értelmezi, rámutatva a beszédhelyzet dialogikus jellegére, amely során a vallomástevőnek szüksége van egy társ - vagyis a feloldozó - jelenlétére.22 A gyónás dialogikus jellegét emeli ki Séllei Nóra is, amikor a gyóntatóban a külső tekintély, vagyis az olvasó megtestesülését, a penitensben pedig a vallomástevő narrátort látja.23 A gyónáshoz hasonlóan a vallomás, tanúvallomás is kötött kommunikatív helyzetben artikulálódik, hiszen - a gyónás eredeti rítusához hasonlóan - az egész közösség előtt zajló, az „én igazságának” feltárására fókuszáló beszédet foglalja magába.24 A vallomástevés bevallásos modalitásán túl azonban a gyónás azokat a rejtett én-igazságokat is fel akarja tárni, amelyek a gyónó előtt is rejtve vannak. „Az igazság ugyanis nem egyedül a szubjektumban rejlik, aki lénye legmélyéről mintegy készen hozza fel a napfényre. Ez az igazság két részből tevődik össze: jelen van ugyan a vallomástevőben, de csak töredékesen, öntudatlanul, és csak abban nyeri el végleges formáját, aki meghallgatja. 62
