Irodalmi Szemle, 2013

2013/3 - Petres Csizmadia Gabriella: Az önéletírás gyónáskényszere (tanulmány)

Mert végső soron ő mondja ki e homályos igazság igazságát: ezért kell megkettőzni a vallomás revelációját az elmondottak megfejtésével. Aki hallgatja a vallomástevőt, az nemcsak feloldozhat, elítélhet vagy felmenthet; ő az igazság ura.’”5 A gyónás mindemellett a feloldozás jellegéből adódóan magában foglalja a gyógyulás lehetőségét is.

A múltbeli események feltárását, bevallását az ön- életíró/gyónó tehát egy másik személy jelenlétében teszi, vagyis a gyónás mindig kommunikáción keresztül valósul meg. Ez a kommunikációs helyzet alapvetően meghatározza a gyónás/önéletírás modalitását, mivel a másik személy nem csupán hitelesíti, de meg is ítéli (elfogadja vagy elutasítja) a penitens vallomástételét. A jóváhagyó aktus a vallomástevő feloldozását is magában hordozza. Azonban míg a gyónó a pap jelenlétében vallja meg bűneit, az önéletíró esetében ez a másik személy a mindenkori befogadó, aki kísérő tekintetével - olvasói hatalmából kifolyólag - megerősíti/ hitelesnek véli vagy visszautasítja az olvasottakat. Az igazmondás és a fikció közti vékony határvonalat tulajdonképpen a hallgató/olvasó húzza meg, a hallgatói/ olvasói hozzáállás dönti el hitelességét.26 A gyónásszituáció és az önéletírás diskurzus-helyzete, ezáltal a hallgató/olvasó fél szituációja tehát annyiban tér el egymástól, hogy a gyónás folyamán fizikai valóságában találkozik a penitens és a gyóntató, míg az önéletírás során a vallomástevő a virtuális olvasó, a közösség testetlen tekintete előtt tárja fel a lelkét. A profán önéletírásban az olvasó egyedi döntésén múlik a vallomástevő feloldozása, míg a gyónás rítusában a pap az isteni hatalom képviseletében, az egyház feloldozó hatalma által, a közösség nevében fogadja el, illetve utasítja el a bűnbánatot. A vallomástevő kockázatvállalása azonban mindkét esetben megegyezik: amennyiben gyónását visszautasítják, a penitens egzisztenciális kockázatot vállal, hiszen a feloldozás megtagadása a kiközösítés veszélyével - az Egyházon belül exkommunikációval, a hétköznapi életben a közösségi megbecsülés, vagyis a csoportba-tartozás elveszítésével - jár együtt. Michel Leiris, a francia szürrealista író ennek értelmében hasonlítja az önéletírást a bikaviadalhoz, hiszen a torreádorhoz hasonlóan az ön25 Foucault, i. m. 68-69.

26 Vő. Bednárová, Katarína: Ku genéze autobiografického gesta v literárnom diskurze. In World Literature Studies 2011/2, 20.

63