Irodalmi Szemle, 2013

2013/3 - Juhász Katalin: Idézzük fel, milyen; Kockakövek (versek)

KOC KAKÖVE K cicoma nélkül mutatja magát a ház kimenekült már minden tündér az utcai lámpa sem áraszt fényt csak áll, mint egy díszletelem és hiába várom ki a reggelt nagy nehezen párnáim hiába szellőztetem a keserűséggé hizlalt bánat bennük marad sosem láttam át semmit csak részleteiben kockakövekből raktam ki az utat hanyagul, ímmel-ámmal, mint aki nem is indul semmilyen irányba születésemtől súlytalan vagyok mint elfeledett nyári blúz a komód alsó fiókjában hitem maradéka eltakarítható egy morzsalapáttal 10

Next

/
Thumbnails
Contents