Irodalmi Szemle, 2013

2013/2 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Szászi Zoltán: Készülődés a rendületlenségre (Kulcsár Ferenc: Ámen és Ómen)

I Z L E S E K ÉS POFONOK S ZÁ S Z I ZO L T Á N KÉSZÜLŐDÉS A RENDÜLETLENSÉGRE R ossz ómen áment mondani, ha még nincs vége! Viszont olyan régen ben­ne van már az ember a sodrásban, hogy az istennel való parolázás talán már meg­engedhető, ha súlyos nyavalyák csattogó ollói nyirbálják egyre gyorsabban a hát­ralévő idő szalagját. A sokszor emlegetett Isten tán eltekint a büntetés halmozásától ilyen esetben. Akit visz a víz, viszi az idő, Bodrogközből a Csallóközbe. Lehet kér­dezni: hát mit is lehetne?! Majd elhangzik az ámen. Addig ki kell tartani, ahogy azt falun szokták mondani: addig is tartsd magad! Dimbes-dombos országon, orosz tankok talpnyomán meg­taposta a hadak útját a poéta, s hogy meg­tapossa-e még a nyugalom és a béke útját is? Ennek kereséséről szól minden verse. Az egyik én a másik ént befogadva és el­utasítva olykor, pontosan ezt a keresést próbálja értelmezni. Nem egyszerű ez. Súlyos belső s külső gondok, élet és halál, múlandóság és örökkévalóság, em­ber és isten egymásnak feszülései, volt egy szép múlt is, talán nosztalgikus, volt élet, fiatalság, voltak barátok, gyerekkor, játék, meg szerelem, íme a témák! Fo­hász, zsoltár, igemagyarázat, példabeszéd, himnikus dal, már mindenkinek elmond­ható, bent régen megfogalmazott imák - íme a versekhez használt sajátságos nyelvi és gondolati eszköztár. Kulcsár Ferenc jól felismerhető, korábbi versesköteteiben is gyakran használt, a vershagyományban ismerős, ám mégis egyedi stílusjegyei. El­lenszónoknak, Faustusnak pedig a magá­val beszélgető - saját lényét egyedül meg­értő lény - a másik én, mely mindenben kételkedik - s ezek a replikák a kötet igazi trópusai, ezek a szövegrészek emelik ezt a költészetet a megérdemelt magasságba. R. C. avagy az alteregó költő, aki Tőzsér Árpád szerint par exellence poéta, Kul­csár Ferenc kódolt és rejtett kérdéseire tele szájjal válaszol. Akinek emberi be­szólásai ellensúlyok a bibliai hangzatú, a pengő cimbalomhoz hasonlatos másik én kijelentéseivel szemben. Kulcsár Ferenc költészetét egy ideje ez a kettőség szabá­lyozza, s nyugodtan elmondható: a kényes egyensúlyt jól fenn bírja tartani a költő, ebben a Lilium Aurum könykiadónál, 2012-ben megjelent Ámen és Ómen című kötetben pedig különösen. Ha a kötet vezérfonalának számító két, központi poémáról, az Ámen és Ómen, va­lamint az Ómen és Ámen című versekből mint alappillérekből indulunk ki, ame­lyeknek célja megtartani az egész kötetet - s ugyan miért ne vennénk azoknak őket, ha címükkel erre utalnak? -, én az Ómen és Ámen hangulatát, megoldásait, tiszta gyerekhangját, súlyos, de nem agyonsuly­koló mondanivalóját könnyeden, élvezet­tel, termékeny talajként fogtam. Ez a vers felvezetése is lehet R. C.-nek a kötetben 90

Next

/
Thumbnails
Contents