Irodalmi Szemle, 2013
2013/2 - ELSÜLLYEDT MŰVEK - Száz Pál: Elsüllyedt magyar drámák III. Disznóölés, avagy Bachus, a rendszer ellensége (tanulmány)
ELSÜLLYEDT MŰVEK tcségét) szeretné a maga oldalára állítani. Pluto, aki „lóhalálában” rohan a „tárgyalásra”, az egyetlen, aki kitart Bachus mellett, és még Jupiter haragjának következményeit is vállalja (11/6). „A poklok istene”9 morbid módon a teljes önfeláldozást magára vállalja: „Aldoztassék fel [...] Pluto, éljen pedig Bachus mindörökké” és a szeretetröl beszél: „Sokkal nagyobb kell lenni az istenek közt való szeretetnek.” Szinte már perverz élvezettel beszél a szeretetéről és önfeláldozásáról, miközben egy mitológiai példa is előkerül: „Hogyha Pilades és Oresztesz görög vitézeknek egymáshoz való sze- retete egymás közt vetekedett, melyik áldoztassék fel Dianának?” A homoerotikus mitologikus toposzokra való utalás és a szeretet túlhangsúlyozott- sága miatt Pluto a queer olvasat számára is utat nyit, sok, a korban megjelenő idealizált férfibarátság ábrázolásához hasonlóan.10 Az említett részek a törvényszéki beszédeket idézik, felvonultatva a retorika meggyőzésre irányuló teljes eszköztárát (argumentatio, aconfirmatio, aconfutatio), nem feledkezve meg az ékességről és gyönyörködtetésről (elocutio) sem. A szerző leleményessége azonban a legjobban a szereplők nyelvi jellemzésében nyilvánul meg: mindegyik szereplő esetében másképp működteti a nyelvet. Míg Jupiter szédítő, felsorolásoktól terhes mennydörgésében statuálja kizárólagos hatalmát, addig Pluto szentimentális szövegáriáiban a barátság höseszmé- nyével próbálja őt érzelmileg manipulálni. Mars pánikszerű, átgondolatlan megszólalásával pedig Neptunus szigorú, rideg, racionális érvelése ellenpontozódik. A 11/3-6 kimenetelekben már nem családi, hanem kozmikus dráma bontakozik ki előttünk. Jupiter már nem féltő atya többé, hanem haragvó és féltékeny főisten. Pluto a végzés végén az „atyai kegyességet” kéri rajta számon, mire Jupiter így felel: „Ah, költözzék ki azontúl, ha még hajléka kegyességnek valamely része szívemnek, foglalja azt el kegyetlenség...” És ez a kegyetlenség a darab végéig egyre erősödik. * A „Jádzó személyek” jegyzékében szerepel ez a neve mellett. 10 Csehy Zoltán: Az antik homoerotikus toposzok ambivalenciája a barokk irodalom bu- kolikus és heroikus regiszterében (Palimpszeszt, 21. sz.) című tanulmányában hasonló értelmezői eljárást alkalmaz Faludi Ferenc: Caesar Aegyptus földjén c. iskoladrámáját illetően. 73
