Irodalmi Szemle, 2013

2013/2 - Tőzsér Árpád: Horror vacui 4. (naplójegyzetek)

tagadása az Ószövetségnek. Mózes és az Ószövetség Istene érdekközpontú, önző, anya­gias és szeretet nélküli, Jézus Krisztusé és az Újszövetségé önzetlen, a szellemi-erkölcsi értéket és a szeretetet központba állító. - A szembenállás a két Szövetség között sze­rintem is nyilvánvaló, de van azért kontinuitás is: a kereszténység a Krisztus utáni szá­zadokban nem Mózessel és Izraellel küzd elsősorban, hanem a sokistenhívő Rómával. A kereszténység monoteizmusa mindenképpen ószövetségi eredetű. De nagyrészt az Ószövetségből való az Újszövetségnek a példázati anyaga is, gyakoriak benne a hivat­kozások az ószövetségi prófétákra, történetekre stb. Az Újszövetség az Ószövetségnek afféle „fölülírása”, mondhatnánk mai irodalomelméleti kifejezéssel. S ez a „fölülírás” körülbelül annyit jelent, hogy zsidó-keresztény kulturális hagyományról lehet beszél­ni, de például zsidó-keresztény erkölcsről vagy valamiféle zsidó-keresztény „paradig­máról” már bajosan. 17

Next

/
Thumbnails
Contents