Irodalmi Szemle, 2013
2013/12 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Garajszki Margit: Az olvadás poétikája (a Szputnyik Hajózási Társaság Reflex című előadásáról)
ÍZLÉSEK ÉS POFONOK Garajszk! Margit AZ OLVADÁS POÉTIKÁJA A SZPUTNYIK TÁRSULAT REFLEX (OLVADÁS) CÍMŰ ELŐADÁSÁRÓL A Divadelná Nitra nemzetközi színházi fesztiválon idén újra képviseltette magát a Szputnyik Hajózási Társaság - Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet-Labor. Míg tavaly a Katona József Színházzal közösen készített, Bodó Viktor - Róbert Júlia által jegyzett Anamnesis című előadás kapott meghívást, addig az idei fesztiválprogram keretében a Reflex (Olvadás) nemzetközi premierje volt látható Kovács D. Dániel rendezésében 2013. október 1-jén a Régi Karol Spišák Színházban Nyitrán. Az előadás külső impulzusra, a Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztivál Párhuzamos életek - A 20. század a titkosrendőrség szemével elnevezésű nemzetközi projektjének felhívására jött létre, amelynek keretében hat ország alkotói hazai titkosrendőrségi anyagokat dolgoztak fel és mutattak be a közönségnek, ki-ki a maga poétikájának megfelelően. Závada Péter egyfelvonásos „hiszté- riumjátékának” egyik alapját Kovái Melinda Politika, hatalom és tudás a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain című doktori értekezése szolgáltatta, amely a „terápiás tébolyda”, a Lipótmező korabeli pszichiátriai eseteit tárja fel. Az egyik esettanulmány egy kutató pszichológusnővel foglalkozik, akit egykori munkahelyén paranoid skizofréniával kezeltek, ő azonban meg volt róla győződve, hogy összeesküvés áldozata, állandóan káderjelentéseket írnak róla és szakmai féltékenység miatt igyekeznek őt elmebeteggé nyilvánítani. Az előadásban mindez Szemerédi Mária pszichológus groteszk szenvedéstörténetében ölt testet. Szemerédi kétségbeesetten próbálja ismertetni kollégáival pszichodiagnosztikai tervezetét, amelyben egyesítené a nyugati eszméket és a pavlovi módszert, ám ők szemrebbenés nélkül feláldozzák őt saját hatalmi játszmáik során. Pető Kata Szemerédi Máriája vibráló, érzékeny, izgalmas személyiség. Paranoiáját, ha valós, értelmezhetnénk akár az őt körülvevő társadalomra adott válaszreakcióként is, bár ő maga egyszer sem ismeri el, hogy beteg. A történet végére összezuhanni látszik, már nem tudja összefüggően megismételni elméletének alapvető tételeit, amelyeket korábban annyiszor elmondott. A Szemerédi-szál Foucault hatalom és tudás viszonyáról alkotott elméletének mentén az őrület és a norma- litás kapcsolatát járja körül, azt vizsgálja, mennyiben objektív kategóriák ezek, és felteszi a provokatív kérdést, hogy az őrület vagy a normalitás nem csupán köz- megegyezés kérdése-e, amelyet ebben az esetben az adott politikai hatalom határoz meg. Szemerédi maga is kijelenti, hogy a hatalom hozza létre a tudást, a tudás pedig cserébe legitimálja a hatalmat. A pszichiáter-beteg kapcsolat is egy sajátos 80
