Irodalmi Szemle, 2013

2013/12 - CSODA - Csanda Máté: Pótcsodák (tanulmány)

P Ó T C S O DÁ K A VÁGY ÉS A TEKINTET KÜLÖNUTAI ]AN ŠVANKMAJER KÉJEK SZÖVETSÉGESEI (SPIKLENCI SLASTÍ) CÍMŰ FILMJÉBEN (ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ) i „A vágyainkat a hozzá tartozó képek nélkül közölni valakivel, brutális dolog. Lefesteni valakinek a bennünk élő ké­peket a hozzájuk tartozó vágyak nélkül, unalmas. [...] Az elképzelt vágyakat és a vágyott képeket közölni valakivel, a leg­merészebb feladat. Éppen ezért mindig későbbre halászijuk. Egészen addig a pillanatig, amikor rájövünk, hogy örökre megvalósíthatatlan marad. És hogy a be nem vallott vágy mi magunk vagyunk, saját kriptánk örökös foglyai.” Giorgio Agamben „A szex alapvetően nem működik - ezért a vágy hajt bennünket. Nem határozha­tó meg és nem is elégíthető ki tartósan. I can't get no satisfaction - ez a vágy titka.” Norbert Bolz Bizarr pótcselekvések, pervertált én-védő mechaniz­musok, szürreális koincidenciák, mágia, fétis és patoló­giás torzulások - Švankmajer alkotásai ilyen elemekből táplálkoznak. Ezt ő maga sem titkolja, hiszen a szóban forgó film végén, a közreműködők stábjának apró be­tűs neveit látva először olyan személynevek bukkanak fel (mind-mind főtanácsadói rangban), mint Leopold von Sacher-Masoch, Luis Bunuel, Max Ernst, Sigmund Freud és Marquis de Sade. Az Alice (Néco zAlenky) és a 29 CSANDA MÁTÉ

Next

/
Thumbnails
Contents