Irodalmi Szemle, 2013
2013/12 - CSODA - Petres Csizmadia Gabriella: A csodás nevek hatalma (tanulmány)
CSODA vei a fejtörő a cselekmény bonyolítását, a megoldás elodázását segíti elő. Érc Sámuel, a zúzmaratörpék leigázásában szövetkező ércmanókirály monogramjában rejtőzik el: a trónbitorlónak küldött levelét az ÉS - kötőszónak vélt - szóval zárja, amely komoly fejtörést okoz a levél megtalálójának, Rumininek (Berg 2007b: 24.). A monogram ereje éppen a szó azonos alakúságában rejlik, hiszen az illetéktelen olvasó nem is sejti, hogy levéltöredék helyett aláírással találkozik. A kódolt név megfejtése egyben az ellenfél felismerését is jelenti, ami lényegesen előmozdítja a történet cselekményét, így a név hatalma kódoltságában található. Hasonló rejtvényként mutatkozik a Tiltott-szigeten található három csodás forrás, a Fordí, a Zsibbasz és a Fogvatar neve. Mivel a szigetre - ahogy neve is jelzi - értelemszerűen senkinek sincs bejárása, senki sem ismeri a források csodás erejének titkát. Csupán a név megfejtésével derül fény a vizek különleges tulajdonságára: a források tóvá duzzasztása feltárja előttünk a csodanevek értelmét, és a név kimondásával önmaga árulja el különleges képességét a Fordí-tó, a Zsibbasz-tó és a Fogvatar-tó (Berg 2011: 155.). ÖSSZEGZÉS A fentiekben vázolt rendszer csupán töredékét képezi a Rumini-világ névanyagának. Tanulmányomban nem szenteltem figyelmet a beszélő nevek kérdéskörének, amelytől szinte hemzsegnek a kötetek (ide tartozik például Negró, a csípős nyelvű fedélzetmester; Rumini, aki mindig rumlit hagy maga körül, felforgatja a környezetében kialakult harmóniát, az unalmas rend megalkotóitól eltérően ugyanakkor a mindenkori megmentő szerepkörét is beteljesíti; Omnitudor, a mindentudó bölcs teknőc; Grillázs mester, a főcukrász; Foszforeszkó kapitány, a világító fénylény stb.), nem fejtettem fel a társadalmi csoportok közti eltéréseket kifejező névanyagot (például Bojtos Benedek, a kapitány neve alliterálásával elegánsabban hangzik Dundi Bandinál, a félénk matróznál - a név hangzása ez esetben a hajósok közti hierarchiát is magában hordozza), nem tértem ki a becéző és hivatalos névhasználat közti különbségekre vagy akár az idegen hangzású nevek jelentésteremtő erejére. Elemzésemmel mindössze ízelítőt kívántam nyújtani a Rumini-világ névanyagából. Bízom benne, hogy a névnyomozás izgalmas olvasmányélményeket gerjeszt az olvasóban is. IRODALOM Berg Judit: Rumini. Budapest, 2007, Pozsonyi Pagony Kft. Berg Judit: Rumini Zúzmaragyarmaton. Budapest, 2007, Pozsonyi Pagony Kft. Berg Judit: Rumini és a négy jogar. Budapest, 2009, Pozsonyi Pagony Kft. Berg Judit: Rumini Datolyaparton. Budapest, 2011, Pozsonyi Pagony Kft. Kálmán C. György: Név és beszédaktus. In Helikon. 1992. Vol. 39, No. 2-3., 474-477. Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom. Budapest, 2005, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Kovalovszky Miklós: Az irodalmi névadás. In Helikon. 1992. Vol. 39, No. 2-3., 504-521. Lovász Andrea: A meseregény kora. In Korunk. Vol. 13, No. 10, 7-12. 28
