Irodalmi Szemle, 2013
2013/12 - CSODA - Petres Csizmadia Gabriella: A csodás nevek hatalma (tanulmány)
CSODA vetődő menekült számára, a szerzetesek védelmet és a megpihenés lehetőségét biztosítják számukra. Hasonló mikrovilágot találunk Apacu- ka falvában, ahol a bennszülött ripacs törzs él (Berg 2011: 134.); Gátvárosban, a hódok birodalmának székhelyén, Hódító Hodrik, Riz Ottó és az ezermester Perpétum városában (Berg 2009: 79.); Zúzmaragyarmaton, Rianástorky Jégcsap Hubert bitorolt területén, Zuzmó Alex, Mínusz és Lavina szülőhelyén (Berg 2007b: 5-17.) vagy Ércvárosban, Aurél, Brikett és Vasady ércmanók településén (Berg 2007b: 81.), és még sorolhatnám. Valamennyi helyszín egy-egy önálló mese bejáratául szolgál, melynek már a fantasztikus tér megnevezése megteremti a miliőjét. A NÉV PERFORMATÍVMÁGIKUS HATALMA Teremtő funkcióján túl a név szimbolikus valóságmódosító hatalommal is bírhat, vagyis a kimondás, megnevezés, néven nevezés aktusának segítségével performatív cselekvésként funkcionálhat (Kálmán C. 1992: 474.). Ebben az esetben a név kimondása mágikus funkcióval telítődik, és a név kimondója transzcendens hatalmat nyer a név viselője vagy a név hangzását befogadó személy fölött. Ez az eljárás felidézi a névmágia ősi hagyományait, melynek értelmében „a név tökéletesen azonos azzal, akit takar” (Kovalovszky 1992: 508.). Esetünkben azonban nem csupán a név rámutató jellege mutatkozik meg a név és viselője közti azonosulásban, hanem a kimondás révén éppen a valóság / | és fikció határának átlépését figyelhetjük meg a történetekben. A mese realitásából a név kimondása lendíti át a cselekményt a fantasztikum világába: vagyis a névmágia segítségével csodás események zajlanak le a kalandok során. A megfelelő név kimondásának fontosságával találkozunk Ruminiék jégcellából történő menekülése során (Berg 2007b: 120-129.): a kitörést csupán a titkos kód megfejtése teheti lehetővé, azonban senki sincs birtokában a megfelelő kombinációnak. Időközben tudomást szereznek a régi kódról, amely az előző király teljes - és egyben titkos, hét tagból álló - személynevének kezdőbetűit, illetve édesapja születésének évét foglalta magába. Zúzmaragyarmat legnagyobb hatalommal bíró személyének neve a legnagyobb hatalommal bíró kódot is jelentette egyben, így a királyi név ismerete (Zúzmaraföldi Kopaszhegymelléki Diadalfi Miklós Mátyás Demeter Atanáz) a szabadsághoz vezető utat is magába foglalta. Nem véletlen, hogy az új kód az új király nevéhez kapcsolódik, amely szimbolikusan egy új korszak kezdetét fejezi ki, ugyanakkor a név viselőjétől való nehéz szabadulást is magában foglalja, hiszen a menekülő csapat csak nagy nehézségek árán tudja feltörni az új jelszót. Míg az előző király a börtön kódjába cirkalmas családnevét és édesapja születési dátumát illesztette, kifejezve ezzel elődje iránti tiszteletét és munkásságának folytatására irányuló szándékát, az új király konzervatív tradíciókhoz láncoló családnév helyett a királyi funkció megnevezését emeli be személynevébe (Rianástorky Jégcsak Hubert, Zúzmaragyarmat királya), amit trónra lépésének új 25
