Irodalmi Szemle, 2013

2013/12 - CSODA - Czinki Ferenc: „Az is gyanús, ha egy történet szép" (tanulmány)

CSODA

kuplékba, viccekbe fojtva, hol pedig lényegében: kirúgva a stadionból az égig vagy egyenesen az an- golok/brazilok hálójába. Az itt most részletesebben nem tárgyalt, Dumumba elvtársnőről szóló novella egyébként az erkölcsi (szocializmus, párt) és a testi (szexualitás) ártatlanság elvesztésévelt, álom és csoda határát egybemosva, visszautal az előző szakasz beavatástörténeteire is.

10 Uo.

4.

„Az is gyanús, ha egy történet szép”10 - mondja A brazilok labdája elbeszélője, és a fentiek alapján igazat kell adnunk neki. Az eddig említett szövegekben a szépség, a csoda, de még a remekbe szabott és szívmelengető metaforák is javarészt szörnyűségeket, megalkuvásokat, ha úgy tetszik, a hétköznapok kietlen mechanizmusait fedték el. A beavatások kegyetlenségét, a dogmák kilátástalanságát, a diktatúrák kíméletlen önzőségét (fent és lent egyaránt), a csodák mögé rejtőző rendszer és kisember kicsinyességét. Mialatt valóban mesékbe illő mondatokat olvashatunk, elgondolkodunk lehetetlen és lehetséges túl könnyűnek is látszó fölcserélhetőségén, miközben egyre kevésbé tűnik esélyesnek, hogy továbbra is higgyünk a csodákban. Talán túl sok is volt belőlük. Mégis meglepő fordulatnak mutatkozhat, hogy mire Darvasi László legutóbbi novelláskötetében (Vándorló sírok) valóban elér a csodák földjére és bibliai eseményekhez nyúl, lényegében ezzel egy időben érkezik el a csodák felszámolásához, bagatellizálásához is. A könyvről korábban írott szövegemben is szóba került a bagatellizálás. A kötet fülszövege csak „titkos” főszereplőként említi a csodatevő Jézust, hiszen a középpontban végig mások állnak: „Miközben három novellán keresztül végigéljük az elárultatás, az elfogatás és a passió eseményeit, egy pillanatra sem találkozunk Jézus nézőpontjával. Júdás, Malkus [...] és az ismeretlen sírásó a valódi főszereplőnk; hétköznapi, kicsinyes nehézségeik és leginkább sértett önérzetük. Emberi kicsinységükben, esendőségükben pe-