Irodalmi Szemle, 2013
2013/12 - CSODA - Czinki Ferenc: „Az is gyanús, ha egy történet szép" (tanulmány)
CSODA A mintha, a mese, a lehetséges/lehetetlen: a Dar- vasi-féle prózamechanizmus mozgatói, és persze az elemzések visszatérő szempontjai, melyek kétségtelenül ott vannak a szövegekben, még csak nem is a mélyükön, ám mégsem magyarázzák maradéktalanul a rendszert, a nagy egészet; a szövegek rendre kibújnak minden értelmezési közegből. Mibe illeszkednek akkor mégis? Meggyőződésem szerint Darvasi novelláinak szereplői olyan zárt univerzumokban élnek, amelyek sajátos szabályrendszere máshogy termeli ki a csodákat, és máshogy is reagál rájuk. Olyan zárt világok ezek, amelyek saját mítoszokkal, önálló motívumrendszerrel, voltaképpen saját vallással rendelkeznek, és ebben az adott rendszerben számukra jóval kevesebb dolog, esemény tűnik meglepőnek és rendellenesnek, mint az olvasó számára. A csodában, a mesében, a lehetetlenben élnek, és ahhoz is alkalmazkodnak. Olyan univerzumok ezek, amelyek ugyan a megtévesztésig hasonlítanak például egy dél-alföldi városra, az épülő szocializmus Magyarországára, avagy éppen bibliai helyszínekre, és ilyen módon illenek rájuk az anekdota, a legenda vagy éppen a mese fogalmai is, ám ezeknek mégis olyan keverékéről van szó, ami a valóban jól sikerült novellák esetében következetességével, zártságával és időtlenségével megszünteti a csodálatos és nem csodálatos közötti összeférhetetlenséget, hiszen egy idegen világba csöppenve miről mondjuk meg, hogy rendben van vagy éppen nincsen? „A Bibliában nem vetődik fel a csodáknak természetes vagy természetfölötti volta, amely kérdés a későbbi korok gondolkodóit komolyan érdekelte.”4 Érdemes tehát Darvasi csodáira (motívumaira) úgy is tekinteni, mintha egy ismeretlen vallási közösség alapvetései lennének, amelyekkel ugyan a közösség tagjai vitatkozhatnak, de kitérni előlük aligha tudnak. A valóban szűk, falusi, kisvárosi közösségek zárt, vallásos világából (A veinhageni rózsabokrok) eljutunk az épülő szocializmus, a diktatúra profán áhítatáig (Szerelmem, Dumumba elvtársnő), hogy aztán bibliai tájakon nézzük végig a csodák bagatellizálását (Vándalomban. Remény, 2002/1. 17
