Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - ELSÜLLYEDT SZIGETEK - Csehy Zoltán: „Valami rejtélyes vonzalom” (tanulmány)
ELSÜLLYEDT SZIGETEK barokk emlékirat-irodalomból jól ismert gesztus (lásd például Bethlen Miklós önéletírását), a történettudomány szó szoros értelmében vett tárgykörétől viszont idegen. Thaly Rákóczit itt Rákóczi szövegeinek radikalizmusával hozza közös nevezőre: vizsgálódása épp ezért nyelvi karakterű játék is, mely barokk tartalmak modern újramondásában érdekelt. Maga Thaly állapítja meg a régiek nyelvi és viselkedésbeli őszinteségének tételét kora prüdériájával szemben: „A régiek sokkal őszintébbek valának, mint mi, ők megnevezék a tárgyat a maga nevén, míg voltaképpen sokkal »emancipáltabb« korunk, mely szép szín alatt titokban jobban űzi undokságait - külsőleg finnyáskodni szeret.”39 Ez a „finnyáskodás” odáig fajul, hogy már az ótestamentum vaskosságaira is kiterjed, miközben Paul de Kock erotikus regényei ott díszlenek az olvasók polcain. A Rákóczi-világ átmentése és átplántálása nosztalgikus és misztifikáló, de ugyanakkor minden részletre kiterjedően rekonstruktív is. Ahogy a sír hazatelepítése és a rodostói ház kassai újraépítése a tárgyi valóság szintjén reprezentálja azt, amit Thaly a szövegek szintjén, végül is szoros olvasás révén részletekbe menően kivitelez. Nem leír, hanem újraír, a hézagokat vagy mozaikokat pedig kitölti. Thaly a belehelyezkedést húsba vágó illúzióként éli meg, de a saját perspektíva nyomai is megmaradnak, hiszen nála „a hagyomány nem puszta történés, mely a tapasztalat révén megismerhető, hanem nyelvezet ”.40 Az én sorozatos versbeli desta- bilizálása, kijelöletlensége, illetve mindössze technikai jelöltsége (hiszen Thaly a paratextusokban önmagát nem a hagyományos szerzői, sokkal inkább a közzétevői funkcióba helyezi) szinte textológiai vonalon jelenik meg. Verseit ebből kifolyólag az én önépülésében létező hiány megfogalmazódásaiként is olvashatjuk. Thaly mitologizáló törekvései antik gyökerűek. Ha például a táj funkcióit nézzük, kétségtelenül megidé- ződnek a táj egyes elemeinek antik perszonifikációs gesztusai: minden létező átváltozás eredménye, minden földi alakzat mögé tragédia képzelhető. A táj Tha- lynál elsősorban a militáns agresszió eredménye vagy lehetősége a metaforák szintjén: a heroizált táj egy58 Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferencz ifjúsága. 1676-1701. Történeti Tanulmány, Pozsony, é. n., 134-135. Az első kiadás 1881-ben jelent meg. w Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok XVI-ik, XVII-ik és XVIII-ik századbeli eredeti kéziratokból és régi szétszórt nyomtatványokból egybegyüjté s jegyzetekkel ellátta Thaly Kálmán. Pest, 1864,1., Lauffer. 17-18. * Kiss Andrea Laura: A saját nyelv mássága - a másik nyelvének sajátsága. In Bányai Éva (szerk.): Kultúrák határán I. Bukarest - Sepsiszentgyörgy, 2010, RHT Kiadó. 34.
