Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - MAGYAR MINIMUM - Brutovszky Gabriella: „Egy lélegző inkubátor vagyok” (Miklya Anna Eső című kötetéről)
r i MAGYAR MINIMUM Brutovszky Gabriella „EGY LÉLEGZŐ INKUBÁTOR VAGYOK AÍiklya Anna harmadik regényében a nőiség megélésének korántsem hagyományos formájával szembesül az olvasó. Az atipikus érzelemvilág, az ellentmondásos viselkedés és a lélek világának sokrétűsége hűen tükrözi azt a felfogást, ami a hősnő, Csillag Diána életét meghatározza. Az anyaság tudatának eliminációja, a férfi-nő kapcsolat ellehetetlenítése, az önmegismerés és a mások általi megértés megkérdőjelezhetősége válik hangsúlyossá a regényben. Csillag Diána mindent másképp él meg, mint egy hagyományos nőtípus: az anyaság nyűg és gyötrelem számára, a szerelem a fölösleges rossz. „Nem hiszek a szerelemben. Nem értek hozzá. Nem tudok róla beszélni, nem ismerem magát a kifejezést, nem beszélem a nyelvét. Van a loch nessi szörny, van a holdbéli csónakos, van a szerelem” (96.). Az E/l személyű elbeszélői forma és a belső monológok egy sajátos nézőpontot teremtenek, nemegyszer szembesül az olvasó a hősnő tudatállapotának folyamatrajzával is: Csillag Diána célratörő, intelligens és nagyon határozott személyiség, legalábbis, amíg nem ütközik a saját érzelmeibe. Akkor viszont jönnek az ellentmondások és a mindig visszatérő belső harc. „Egy lélegző inkubátor vagyok, egy olyan élőlény, aminek mindenki csak a funkciójára kíváncsi” (23.). A regény erőssége ebben a belső nézőpontú narrációban rejlik, valamint a szövegben megbújó humor és fanyar (ön)irónia kettőségében. „A nők nem szeretnek, talán, mert félnek tőlem. A férfiak is félnek tőlem, de izgalmasnak találják, és szeretnek miatta. Én nem félek senkitől. Az emberektől. Ha hasznom van belőle, beszélek velük, egyébként nem veszem észre őket” (34.). Diána nem egyszer antiszociális megnyilvánulása, barátjához fűződő definiálat- lan kapcsolata, valamint családjának botrányos történetei szokatlan helyzeteket, de ugyanakkor egy családi hagyomány szemszögéből nagyon is jól ismert pillanatokat jelenítenek meg a műben. Mindeközben az olvasó számára fokozatosan tárul fel egy titokzatos hely, D. városának (korábban falu volt) rejtett világa, melybe beleszövődnek a helyi hatalmi érdekek mellett Diána családi és rokoni viszályai is. „D-ben élni olyan volt, mintha a képnek csak egy részletét látnád, de pontosan ki tudnád következtetni, mi látható az egész festményen” (42-43.). D. misztikus világa hősnőnket is bűvkörébe vonzza, és Diána nézőpontjából hol egy szigorú szabályokkal teli, pletykákkal kör- beszőtt kisváros tárul elénk, hol pedig egy varázslatos és rejtélyekkel teli vidék, amely szinte magába szippantja hősnőnket. A címben szereplő eső a történet alappillérét alkotja, bár a későbbi események szempontjából nincs nagy jelentősége. Csillag Diána hét hónapos terhesként vidékre 51
