Irodalmi Szemle, 2013
2013/11 - MAGYAR MINIMUM - Trükkök helyett tükrök (bevezető a Magyar minimum című tematikus blokk elé)
MAGYAR MINIMUM Trükkök helyett tükrök Bevezető a Magyar minimum CÍMŰ TEMATIKUS BLOKK ELÉ A kifejezés alapvető pontossága az írás EGYETLEN moralitása.” Raymond Carver, az amerikai minimalizmus „pápája” idézi ezt az Ezra Pound-mondatot Az írásról című esszéjében,1 amelyet akár a minimalizmus „programnyilatkozatának” is tekinthetnénk, ha a mini- malizmusról mint konkrét, szerzői által felvállalt irányzatról beszélhetnénk. Annak ellenére, hogy ezt nem tehetjük meg - még maga Carver sem vallotta magát minimalistának, és ahhoz, hogy az utókor már végérvényesen rásütötte ezt a „bélyeget”, nagyban hozzájárult szerkesztőjének, Gordon Lishnek a tevékenysége is, aki már-már csonkolásszerű húzásokat végzett a Carver-szövegeken -, nem tagadhatjuk arra irányuló késztetésünket, hogy a minimalizmus jelenségét megragadjuk a kortárs irodalmi diskurzusban. Ezt a késztetésünket csak fokozza, hogy míg például az amerikai recepcióban a nyolcvanas évektől komoly vita bontakozott ki a minimalizmus és az ún. új realista iskolák térhódítása kapcsán, a magyar kritikában és irodalomelméletben ez a vita máig nem vetett valódi hullámokat. Ez a hiány valamennyire nyilván annak is betudható, hogy a magyar irodalomban a posztmo1 Carver, Raymond: Az írásról. Ford.: Konczer Kinga. Helikon Irodalomtudományi Szemle, 2003/1-2. 14. dern be- és áttörését általában a nyolcvanas évek közepére-derekára (konkrétan a Bevezetés a szépirodalomba és az Emlékiratok könyve megjelenésének évére, 1986-ra) datálják, míg az amerikai irodalomban ez az időszak már a minimalizmus diadalútjának jegyében telik, amely minimalizmus egyes vélekedések szerint egyenesen a posztmodern meghaladott- ságának eredménye és terméke. Idővel azonban a magyar irodalmon belül is egyértelművé vált, hogy a minimalista hatások nem megkerül- hetőek, és elkezdtük felfedezni „saját” minimalistáinkat; ugyanakkor nyitás történt elméleti téren is, amelyben az egyik legfontosabb eredményt Abádi Nagy Zoltán 1994-es monográfiájának, Az amerikai minimalista prózának a megjelenése jelentette. Kiemelendő még a Helikon Irodalomtudományi Szemle 2003/1-2-es száma, amely tematikus összeállításának címe A minimalizmus (bár talán itt is pontosabb lett volna amerikai minimalizmus- ról beszélni, a válogatás szövegei ugyanis kizárólag az amerikai minimalistákra fókuszálnak). Ezek a megjelenések megalapozták a minimalizmus elméleti hátterét a magyar irodalmi diskurzusban is, attól azonban a magyar recepció még mindig ódzkodott, hogy magyar szerzők műveit 24
