Irodalmi Szemle, 2012
2012/5 - ISTEN ÉPÍTŐKOCKÁI - Vilcsek Béla: Az éber álomtól a megtestesült szóig (tanulmány Varga Imréről)
VILCSEK BÉLA Az éber álomtól a megtestesült szóig Varga Imre költészete és fogadtatása A 2011 -es Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Varga Imre eddigi költői életművét ösz- szegező kötet, Mielőtt kimondaná címmel. Zavarba ejtő könyv. Több szempontból is az. Zavarba ejtően sok kérdést vet fel, s zavarba ejtően sok kérdésre várja az olvasói és az értelmezői választ. Először is a terjedelmével ejt zavarba. Már pozsonyi bemutatásakor az ajánló, Tóth László sem tehet mást, mint hogy a kötet szerzőjével közös pályakezdésük személyes emlékeinek megidézését követően, azonnal a könyv meglepően vaskos voltát említi. „Itt van tehát - mondja a pályatárs-jóbarát - ez a már puszta látványával is tiszteletet parancsoló könyvtárgy, ez a szemre tekintélyes mű, melytől azt kell megkérdeznünk, hogy a benne foglaltatott, egyberostált (verses) életmű (életmü-rész), közel négy és fél évtized termése - is ugyanolyan tiszteletet parancsol-e, ugyanolyan tekintélyes-e, mint maga a könyv. Persze, ezt a kérdést megválaszolni nem az én feladatom - a fentiekben jelzett elfogultságom okán sem -, annak viszont már el lehetne töprengeni az okain, hogy e kérdés miért nem döntödött el eddig.” S itt máris, a terjedelmen messze túlmutató, olyan alapvető kérdéseknél tartunk, mint amilyeneket a kötet ajánlója is kénytelen felvetni. „Hiszen - így folytatja - látjuk ebből a vonzó monstrumból is, költőnk — verspublikációival, versköteteivel - közel fél évszázada folyamatosan jelen van a kortárs magyar költészetben, s azt is: pályája szakadatlanul felfelé ível, még akkor is, ha folyamatosan befelé tart, még ha - főleg az utóbbi egy-két évtizedben - recepciója, ismertsége s elismertsége nem is dokumentálja ezt. A Mielőtt kimondaná azonban felébreszti bennem a reményt, hogy költőnk - verses életműve érvényességéhez méltó - végérvényes észrevételezése akár már e súlyos könyve kapcsán is megtörténhet.” A kötet ajánlója nyilván ezekre a kérdésekre sem adhat végső válaszokat, a következtetéseit vagy feltételezéseit mindenesetre megfogalmazhatja. „Hiszen - állítja befejezésül - annyit kétségtelenül bizonyít már így, első átfutásra is »egyberostált verseinek« ez a gazdag gyűjteménye, hogy a kánonon, kánonokon kívül is léteznek kanonikus müvek, s nem mindig az a kétségbevonhatatlan érték, amiről sokat beszélnek, s jelentékeny költők nemcsak azok között kereshetők, akik sokat beszélnek magukról és a verseikről. Varga Imre ugyanis a verseiben, költőként kitárulkozó, s nem magánszemélyként, nem alkata szerint az.” Fontos kérdések és állítások ezek. A Varga Imre könyvét és költészetét érintő legfontosabbak talán. Nem véletlen, hogy olyasvalaki fogalmazza meg őket, aki a költőt és költészetét a legközelebbről ismerheti. A kiadó a könyv kolofonjában egyébként maga is fontosnak tartja, hogy ol
