Irodalmi Szemle, 2012

2012/10 - ODA-VISSZA - Filep Tamás Gusztáv: Jócsik Lajos regényeinek néhány társadalmi vonatkozása (tanulmány)

Jócsik Lajos regényeinek néhány társadalmi vonatkozása

67

gasztási felületet«, s ha méltányolja is a szerző becsületes szándékát, nem tudja magát egyszerűen átadni az olvasás gyönyörének, s nem engedheti magára áramlani a regényben történő eseményeket. Úgy véli az olvasó, hogy a főhős emberré, öntudatos munkássá válása a magánélet síkján már eléggé megmutatkozott.”1'

Ami A fekete kecskéi illeti, a szerkezeti kérdés nyitja szerintem az, hogy ez a mü regényként föltüntetett, szabatos, pontos, szép és részletgazdag - emlékezés, Jócsik gyermekkorának és akkori környezetének megidézése; a valódi regénnyé szerkesztés egyben a valóság, illetve a megtörténtek poentírozását, lekerekítését igényelte volna, s erre az író valószínűleg nem akart vállalkozni. Nagyrészt érvényes ez a Hét ember meg egy fél első részére, cselekményszálára is. (Viszont maga a szerző mégis regényeknek szánta ezeket a müveit, és ezt tiszteletben is tarthatjuk.)

A három munka közül az elsőként megjelent a későbbiekhez képest súlytalanabbnak tűnik föl, de helyzetábrázolásai nemegyszer érzékletesek - például az 1917-es olasz front egyik epizódjának megidézése. A történetmondó 1895-ben született, érsekújvári, az első világháború előtt Budapesten jár orvosi egyetemre, tartalékos tisztként Tolmeinnél légnyomást kap egy bombázott betonfedezékben, elveszíti hallását - később szerez hallókészüléket, „hallógépezetet”, de sérült volta érezhetően mindvégig feszélyezi -, utóbb a cseh behatolás előtt részt vesz szülővárosa önvédelmének megszervezésében, majd a többi önkéntessel együtt, amikor belátják a további ellenállás értelmetlenségét, passzív tanúja lesz a település megszállásának. 1921-ben Brünnbe megy. Minthogy orvosi tanulmányait nem számítják be, jogi egyetemet végez, feleségül vesz egy cseh-német nőt, akinek rokonsága révén egy, a szlovenszkói piac meghódítására készülő olmützi gyár cseh-magyar levelezője, aztán a felvidéki osztály vezetője lesz. Házassága megromlása s a Csehszlovák Köztársaság válsága nagyjából egybeesik, illetve az utóbbi nem sokkal később követi az előbbit. Amikor már előreláthatóvá válik az ország szétesése, a regényhős megpróbálja saját pénzét kimenteni a bankból és apósa ellenőrzése alól, s a fele részben cseh, fele részben német gyár német vezetőivel megállapodik egy új, Érsekújvárra vagy környékére álmodott csokoládégyár megalapításában-szervezésében. Felesége, megakadályozandó a férj hazaemigrálását s a pénz megosztását, rábeszéli a főhőst, hogy feküdjön be a kórházba egy fülspecialistához - s ő másnap rájön, hogy egy diliházba engedte bekísértetni magát a sógorával, ahonnan többé nincs kiút, sőt élete is veszélyben forog. Hónapok múltán legnagyobb megrökönyödésére közlik vele, hogy áthelyezik a balassagyarmati kórházba. Érthető, hogy semmit nem ért az egészből - Balassagyarmat, mint tudjuk, Magyarországon van. Csak Csek- lésznél, amikor a magyar határőröknek átadják, tudja meg, hogy megtörtént az első bécsi döntés, s a cseh-szlovákiai kórházakból azokat a betegeket, akiknek a visszatért területen van az illetőségük, átszállítják Magyarországra.

Ez a tematika Jócsik müveiben egyáltalán nem általános; olyan mellékszál, amelyhez az írónak sok háttérismeretre volt szüksége. Sőt, a korabeli csehszlová