Irodalmi Szemle, 2012

2012/10 - ODA-VISSZA - G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei - III. (közzéteszi: Pap Ágnes)

G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei III.

61

írjatok, édes Ilám és Irmám, hosszan, részletesen mindenről. Tényleg olyan nehezek a gazdasági viszonyok Magyarországon? Remélem, két év után kedvező változás áll be ezen a téren is, és jobb, boldogabb napokat fogunk megérni, mint itt, a csodálatos Indiában.

Manyit, Lolát, Mirkvánét és az összes jó ismerősöket csókolom, Titeket sok szeretettel ölellek és csókollak Rózsitok

(kézzel Germanus:

Kezeiket csókolja, Rudit és Árpádot szívből üdvözlöm Gyuszkó

Kézzel Hajnóczy:

Árpit, Rudit üdvözlöm.

Mi van Rózsával?)

(mellékelve: A templomnak szentelt bráhmin lányok. Gauháti, 1930. júl. 2.; + a boríték)

5. levél (kézzel írt) Sántinikétan, 1931. aug. 17.

Édes Irmám!

Vigasztaló soraidért, melyek mély bánatomat igyekeztek enyhíteni, őszinte köszö- netemet küldöm. Édes Apám váratlan halála annyira megrendített, hogy még ma sem tudok felocsúdni a nagy csapás súlya alól. Érzem, hogy megnyugodni itt, a messze idegenben nem fogok tudni, mert a nagy távolság Szeretteimtől fokozzák a fájdalom súlyát. Ittlétem alatt sokszor elfogott a kétség, vajon viszont fogom-e látni drága Szüléimét? Édes Apám bizakodó levelei hatása alatt megerősödött hittel reménykedtem a boldog viszontlátásban. Ennek a nagy pillanatnak az átélése adott további kitartást az itteni nehéz élet elviselésére. De most, hogy Édes Apám csendesen pihen a temető virágos hantja alatt és Édes Anyám egy hosszú, munkás, önfeláldozó élet után egyedül maradt, nem lelem a helyemet idegen földön. Türelmetlenül számolom a hónapokat hazatérésünkig. A következő nyarat már Lőcsén töltjük, ha Isten is úgy akarja. Félve tervezgetek a jövőre nézve, mióta Szüleim ragyogó aranylakodalmából szomorú temetési menet lett. - Nehéz a harmadik esztendő. Gyuszkó nehezen bírja a klímát, vérszegénységről és állandó fáradtságról panaszkodik. Én megöregedtem és megcsúnyultam. Az állandó tikkasztó párás levegő leszedte a piros színt arcomról, hajam őszül, öregasszonyként térek vissza. A tapasztalatoknak nagy ára van. Ebben az anyagias világban semmit sem szerezhet meg az ember ingyen. Ida panaszkodik, hogy nem kap tőlem levelet. Srínagarból