Irodalmi Szemle, 2012
2012/10 - ODA-VISSZA - G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei - III. (közzéteszi: Pap Ágnes)
58 Pap Ágnes gyászolta az urát, de most megnyitotta termeit a jóbarátok számára. Egyetlen leánya, Sziszi princessz csinos, 19 éves, a modem fiatalság életét éli. Sportol, autót vezet, cigarettázik, divatos táncokat táncol, dacára annak, hogy menyasszonya egy rádzsának. Télen lesz az esküvő, miután a rádzsa, aki ortodox hindu, háremben fogja tartani feleségét. Nem tudom, hogy fog neki ez a megváltozott életmód tetszeni. Több ízben vendégei voltunk egy asszámi miniszternek, akinek felesége egy szót nem tud angolul. 35 éves, és már nagymama. Dacára annak, hogy 12 szolgát tartanak, két autó áll rendelkezésükre, szebbnél szebb, arannyal hímzett nehézselyemből készült szárikat hordanak (szári indus női ruha), lakásuk, kosztjuk olyan, mint nálunk a legszegényebb emberé. Sehol egy értékes kép, szőnyeg vagy csinos kézimunka. Különösen a hálószobát és a konyhát hanyagolják el az indusok. A fogadószobára súlyt helyeznek, néhány kényelmetlen karosszékkel bútorozzák be, de a hálószoba végtelen sivár és többnyire rendetlen. A villa előtt a tenisz- és a hokipálya elengedhetetlen. Ebben utánozzák az angolokat. A fizetések itt igen magasak. Egy miniszter havi fizetése 8000 pengő, míg szükségleteit havi 500 pengőből fedezni tudja. Egy középiskolai tanár havonta 2000 p., egy felsőiskolai tanár 3400 pengőt húz. Kivételt képez Tagore egyeteme, mely ideális alapokon nyugszik, és anyagiakban nagyon szűkölködik. Mi, itteni viszonyokat tekintve, végtelenül szegények vagyunk, nem volnánk képesek a nagyvárosi árakat megfizetni. - Sillong- ban sok szép autókirándulást tettünk, megnéztük Cserrapandzsit, mely a világ lege- sősebb helye, évi csapadék 425 hüvelyk. Odafelé ragyogó napsütéses időnk volt, gyönyörködhettünk a vad sziklákban, sűrű erdő övezte hegyszakadékokban. Visz- szafelé zuhogott az eső, felhőbe voltak borítva a hegyek, annyira ködös volt, hogy az autóidat alig lehetett látni. Az út keskeny és kanyargós, a legkisebb hibás vezetés és a mélységbe zuhanunk. Ugye hihetetlenül hangzik, de egy-egy ilyen autózás után és közbe is tengeribetegséghez álltunk közel, fejünk annyira szédült, hogy utána néhány órára ágyba bújtunk, hogy kipihenjük magunkat. - Nagyon élveztem a sillongi erdőket, melyek eszembe jutatták az én kedves Lőcsém fenyveseit. A vízzel ott is baj volt, egész Indiában forralni kell a vizet, még hegyes vidéken is, mert koleragyanús. Két év után már ihatom az üdítő friss lőcsei forrásvizet, melynél jobb nincs széles e világon. - Májust együtt töltöttük egy angol asszonnyal, aki ugyanabban a házban lakott, ahol mi. Egy vasúti főfelügyelő felesége, aki olyan flancot fejtett ki a ruházkodásban, mint nálunk egy grófnő. Közel 100 ruhája volt, közöttük 12 estélyi ruha, 30 pár cipő. De hogy ki R. Tagore, azt nem tudta. Németországról azt hitte, hogy egy város. A szerzeteseknek és apácáknak azt tanácsolta, hogy házasodjanak össze, mert - úgymond - úgyis egy kaszthoz tartoznak. Ilyen műveletlen- séget csak egy angol engedhet meg magának. Legkedvesebb ismerősöm egy mohamedán vasúti mérnök felesége volt, aki 100 kg-ot nyom, 9 éves korában ment férjhez, háremben nevelkedett, de végtelen figyelmes, szívélyes és nemeslelkű volt velünk szemben. Június utolsó napjai esősek voltak, úgyhogy alig lehetett kimozdulni. Július 1-jén utaztunk el Sillongból. Egy napig Gauhátiban1 voltunk. Gyö-
