Irodalmi Szemle, 2012
2012/10 - ODA-VISSZA - Csicsay Alajos: Kétszáz éves dominanciaharcok Európa közepén - III. (tanulmány)
Kétszáz éves dominanciaharcok Európa közepén III. 53 lehetne ezen őszinte vallomásokhoz hozzáfűzni? Semmit. Elfelejtette volna Masa- ryk, hogy e „német területeken” néhány százezer cseh élt három millió német között? Kellett azokat valamiféle pángermán agitációval befolyásolni? Ha ilyesmit olvas az ember, önkéntelenül eszébe kell hogy jusson Mark Twain anekdotája, miszerint háromféle hazugság létezik: a hazugság, az alávaló hazugság és a statisztika. No, de nézzük tovább, mit ír rólunk, magyarokról, a cseh elnök: „Ami a magyar kisebbséget illeti, hangsúlyozni kell, hogy Szlovákiában eredetileg kevés magyar volt, viszont irgalmatlanul magyarosították a szlovákokat. A magyarok bezáratták a szlovák iskolákat, elnyomták a szlovák irodalmat, és minden eszközt fölhasználtak rá, hogy a szlovákokat megfosszák nemzeti valójuktól. Csak az igazság diadala lesz, ha vége szakad ennek a brutális, embertelen politikának, és a magyarok rákényszerülnek, hogy beérjék saját nemzeti erőikkel. A déli határ mentén lakó magyarok egy része Szlovákiának fog jutni, ennek fejében azonban jelentékeny szlovák kisebbség marad Magyarországon” (422-423.). Ki-ki fejtse meg maga, mi lett ennek az eredménye, és később mi következett belőle. Ugyan ki gondolta volna, hogy Európa országainak határait Nyikolaj Nyiko- lajevics nagyherceg ötlete alapján rajzolták meg a XX. század folyamán kétszer is. Hogy egy Romanovnak köszönhető az olyan Magyarország létrejötte, amelyet magyar lakosságú országrészek határolnak, s ezen országrészek magyarjainak, lassan száz esztendeje már, küszködniük kell nyelvük, kultúrájuk, ha úgy tetszik, a közösségeik megmaradásáért. Csupán egyetlen kicsi probléma akad, az, hogy mennyire tekinthető megbízhatónak a tényközlő Masaryk történelmi tájékozottsága. Hiszen még azt sem tudja - vagy nem akarja? - pontosan meghatározni, milyen dátumhoz köthető annak az államnak a létrejötte, amelynek ő lett az első köztársasági elnöke. Először 1918. október 18-át, az ún. Washingtoni Nyilatkozat közzétételének napját jelöli meg (melyet október 17-én adott át Wilson elnöknek), később, mint a köztársaság kikiáltásának napját, november 14-ét említi, amikor - még távollétében- elnökké választották, viszont október 28-át csak egyszerű fordulatnak minősíti (342- 343.). Pedig végül is ez a nap lett államának a nemzeti ünnepe. Sőt még ma is az, de már Szlovákia nélkül. Arról pedig, hogy a szlovákok magyarok általi ezeréves elnyomása mikor és hogyan épült be a szlovák köztudatba, szóljon majd ismét Kovács Endre a következő, befejező részben. {Befejezése következik)
