Irodalmi Szemle, 2012
2012/10 - ODA-VISSZA - Csicsay Alajos: Kétszáz éves dominanciaharcok Európa közepén - III. (tanulmány)
Oda-vissza CSICSAY ALAJOS Kétszáz éves dominanciaharcok Európa közepén* III. A „ világforradalom ” hozadéka Történelmi közhellyé vált: „A nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül.” Ez a mondás az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc bukása után, az ún. Bach-korszakban kapott szárnyra. Tizennyolc évnek kellett eltelnie, hogy szinte egy csapásra mindkettő fordított előjelet kapjon. Persze nem Kossuthék javára. A bukás utáni megalázó helyzetet sem ök, sem a pórul járt nemzetiségek, de még a kiegyezésből kihagyott csehek sem voltak hajlandók elfogadni. Kossuthék „újból felvették a párbeszéd fonalát - írja Kovács Endre. - Miben hittek? Amiben minden bukott forradalmár, amiben az emigránsok hisznek minden időben. Abban hittek, hogy a Világos nyomán bekövetkezett állapotoknak hamarosan véget vet egy új nemzetközi háború... [...] A háború majd felforgatja a kialakult rendet ........ha a Habsburg hatalom külső háborúba keveredik, akkor ütött az óra, az elnyomott népek közös erővel kivívhatják szabadságukat” (Kovács Endre: Szemben a történelemmel. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországon. Magvető Könyvkiadó, 1977, 370.). A háborúra csekély hatvanöt esztendőt kellett várni, ám ez idő alatt a dolgok a visszájukra fordultak. Ezek azok az évek, amelyeket a magyar történelemben boldog békeidőkként emlegetnek, viszont a Monarchia a nemzetiségeire, tán helyesebb, ha azt mondjuk: az újonnan létrejött nemzetekre, mint utaltunk rá, már nem nyomás, hanem kemény elnyomás nehezedett, amiről leginkább az 1907-ben elfogadott Apponyi-féle XXVIII. t. c. tanúskodik. Ez többek között azt is megköveteli, „.. .hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam végeztével gondolatait magyarul élőszóban és írásban érthetően ki tudja fejezni” (490.). A megfélemlítő intézkedések közé tartozik a Felvidéken a szlovák középiskolák bezárása, a Matica slovenská feloszlatása és a szerencsétlen černovai csendőrsortüz. Ez utóbbi volt az, ami többeket felháborított, főleg Nyugat-Európában, és olyan befolyásos barátokhoz juttatta Masarykot és barátait, mint Seton-Watson, brit publicista-történész és a francia Ernst Denis szlavista professzor, akik mindvégig kitartottak mel* A dolgozat első részét ez évi júliusi, második részét szeptemberi számunkban közöltük.- A szerk.
