Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Csanda Gábor: Tamás Mihály és Tamás Mihályné levélváltása Csanda Sándorral I.
CSANDA GÁBOR Tamás Mihály és Tamás Mihályné levélváltása Csanda Sándorral I.* /. Előszó A Tamás Mihály és Csanda Sándor közti levélváltás publikálását a kettős évforduló indokolja. A két háború közti időszak egyik jeles szlovenszkói magyar novellistájának, regényírójának és szerkesztőjének önmagában is kettős évfordulója van: Tamás Mihály 1897. március 1-jén (115 évvel ezelőtt) született s 1967. augusztus 27-én (45 évvel ezelőtt) hunyt el. A két háború közti csehszlovákiai magyar irodalommal foglalkozó irodalomtörténész pedig augusztus 3-án volna 85 éves (Csanda Sándor 62 évesen, 1989. július 10-én hunyt el). Közvetett kapcsolatuk későn alakult: mindössze két-két levelet váltottak, Tamás Mihály a második választ már meg sem érte. A levelezést kiegészítettem további nyolc levéllel, Csanda Sándor ugyanis megszólította Tamás Mihály özvegyét: hagyatékában két Melbourne-be címzett levelének másolatát s Tamás Mihályné hat Pozsonyba érkezett válaszlevelét találtam. Mint az alábbiakból kiderül, a tizenkét levél három szerzője lényegében egyetlen fontos szempontot illetően képvisel közös ügyet: Tamás Mihály két háború közti müvei javának mielőbbi újrakiadását. Igyekezetük, bár első eredményét életében sem az író, sem özvegye nem érte meg, végül sikerrel jár. A levelezés idején szépíróként már rég nem aktív Tamás Mihály a „haladó hagyományok” ápolására irányuló csehszlovákiai magyar irodalomtörténeti lendületben nem ok nélkül remélte munkássága újbóli vagy legalább részleges közzétételét. A pályája elején álló irodalomtörténész pedig mindenekelőtt adatokat gyűjtött, ellenőrzött, szembesített épp készülő - a két háború közti irodalmat átfogó — portrékönyvéhez. Ezenkívül nyilván 1968 ígéretes előszele is mindkettejüket derűlátóbbra hangolta. Egyebek közt a magyar könyvkiadás új intézményes keretek közti kibontakozása tölthette el őket indokolt optimizmussal, hiszen, mint ez a levelezésből kiderül: a Tatran Magyar Üzeme ekkor alakult át Madách Könyv- és Lapkiadóvá. S még egy közös ügyet kell említeni, ami a levelezésből világosan kitetszik, az Irodalmi Szemle ügyét - ebben mind Tamás Mihály, mind özvegye, Zsa- dányi Mária, mind Csanda Sándor sorai ugyanarról tanúskodnak: a folyóirat páratlan presztízséről, számonkénti fontosságáról, fóltétlen be- és megszerzendő hiánycikk voltáról. Ilyen értelemben e levelezés közreadása főhajtás az 55. évfolyamát író Irodalmi Szemle előtt is. Közreadóként célszerűnek láttam nem kommentálni, csak a szükséges láb* A levélváltás befejező részét szeptemberi számunkban közöljük. - A szerk.
