Irodalmi Szemle, 2012
2012/8 - KONSTRUKCIÓK - Bolemant Lilla: Női mese I. (tanulmány Szenes Piroskáról) I.
Konstrukciók BOLEMANT LILLA Női mese L* Szenes Piroska: Csillag a homlokán Az irodalom neme A 19-20. század fordulóján a feminizmus fellépésével, a nők társadalmi szerepének megváltoztatására irányuló törekvések az irodalomban is újult erővel jelentek meg, és a 20. század elején, első felében a nőírók száma is jelentősen nőtt. Annak ellenére viszont, hogy néhányan koruk ünnepelt szerzői voltak, az irodalmi kánon nem fogadta be őket, szerepük marginalizált maradt a mai napig. A nöírókat, költőket a kritikusok az „általános” irodalmi, művészeti eszmények értelmében értékelték, a férfi kategória alapján kialakított „általánosba” nem engedték be, a nők által írt irodalmat alacsonyabb rendűnek tartották. A 20. század első felének irodalomfelfogása ebben a tekintetben csak részben változott az előző korszakokéhoz képest. Gyulai érvei, melyek szerint a nőknek csupán néhány gyengébb húr áll rendelkezésükre' az irodalomban ugyan a Nyugat korszakában már csak ritkán merültek fel, mégis minduntalan visszatértek a kritikusok a nők irodalmi teljesítményének értékelésében a „nőies” és „férfias” sztereotip fogalmához, amelyet a századforduló nőképe nem igazán pozitiv, vagyis nem az egyenrangúság irányában befolyásolt. „A nőieshez és a művészhez társított jegyek kizárják egymást”, ezért a 20. század elejének írónői kétes elismerésben, de leginkább elutasitásban részesültek.2 L’Homme Ilona a korszak Magyarországon élő és alkotó nőíróinak recepcióját vizsgálta. Megállapította, hogy az irodalmi diskurzusnak a nőírókra összpontosító részét alapvetően az az előfeltételezés határozza meg, hogy az igazán sikerült irodalmi műalkotás közvetlenül a szerző leikéből fakad, annak őszinte önkifejezése. Ezek következményeképpen elvárják a női szerzőktől, hogy a - titokzatos, de legalábbis ismeretlen - nőt, illetve lelkét a maga valójában megmutassák.3 Dolgozatában rámutat, hogy nem különül el egymástól a szerzői és az elbeszélői funkció (illetve a lírai én), és nincsen tisztázva a fikció és az önéletírói jelleg közötti határvonal sem. A női szerzőnek ebben a feltételrendszerben az értékes műalkotás létrehozásához egy olyan szubjektumpozíciót kell találnia, amely lehetővé teszi a nőként va% A tanulmány a Nemi identitás az irodalomtudomány és a nyelvtudomány szemszögéből című VEGA 1/0414/11 kutatás keretében készült. - B. L.
