Irodalmi Szemle, 2012
2012/7 - TÁVLAT - Pap Ágnes: G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei - I
PAP ÁGNES G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei - I. 2010-ben kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának gyűjteményébe Hajnóczy Rózsa barátnőihez, Barsy Árpádnéhoz, írói nevén Barsy Irmához és Székely Rudolfnéhoz Indiából írt levelei (Gy. n. szám: 2010/26/1).' A pallium öt géppel és egy kézzel írt levelet, egy kézzel írt képeslapot, valamint három újságkivá- gatot és néhány fotót tartalmaz Hajnóczy Rózsáról, Germanus Gyuláról és indiai látnivalókról. A Germanus házaspár három esztendőt töltött Indiában, a 2011 -ben százötven éve született Nobel-díjas költő, Rabindranath Tagore2 sántinikétani egyetemén, ahol az iszlám tanszék felállítása és professzori teendőinek ellátása várt Germanus Gyulára. Sántinikétanban, a Béke Hajlékában, az általa leghaladóbbnak ítélt, indiai és nyugati eszméket magába olvasztó iskolát kívánt működtetni Tagore, amit az egyetem Visva Bhárati (Világbölcsesség) elnevezése is tükröz. A keleti és a nyugati hagyományok ötvözését illetően Tagore nem osztotta Mahátma Gandhi álláspontját, aki az angolokkal való együtt nem működés elvét vallotta. Ennek ellenére egymás iránt őszinte nagyrabecsülést és tiszteletet tanúsítottak, és Gandhi többször felkereste Tagore-t Sántinikétanban. Azonban a Gandhi nézeteit képviselő diákokkal, tanárokkal szemben erélyesen fellépett Tagore - ahogyan azt G. Hajnóczy Rózsa egyik levelében és a Bengáli fűzben is leírta -, és eltávolíttatta őket az egyeteméről. Sántinikétant valóban a Béke Hajlékává, a politikai konfliktusoktól mentes intézménnyé kívánta tenni. Az egyetem fenntartásához szükséges pénzforrást a Költő - „The Poet”, ahogy Indiában hívták/hívják Tagore-t - az európai, amerikai és távol-keleti útjain tartott előadásaival igyekezett előteremteni. Magyarországon csak egy alkalommal, 1926- ban járt, bár az újságok már korábban, 1921-ben,3 és később, 1930-ban4 is felröppentették a hírt, hogy Tagore európai körútja során Budapestre is ellátogat. A sántinikétani egyetemről azonban már a látogatást megelőzően is hírt adtak a magyar lapok. A Pesti Napló Mezítlábas akadémikusok címmel közölt egy írást, amit a lap saját tudósítója az Excelsior francia újságírójának beszámolója alapján írt, aki felkereste Tagore egyetemét és találkozott az intézmény professzoraival.5 1923-ban dr. Bittenbinder Miklósné írt egy cikket az Új Idők című folyóiratba Tagore iskolája címmel6 a sántinikétani egyetem szellemiségéről és az ott folyó tanításról. A cikkből nem derült ki, hogy személyesen járt-e Sántinikétanban, vagy esetleg részt vett-e Tagore egyik, európai körútja során tartott előadásán és az ott hallottak alapján számolt be igen lelkesen az intézményről. Az 1920-as évek második felétől több magyar is felkereste Tagore egyetemét. Germanusék előtt járt Sántinikétanban Balázs Ferenc, erdélyi unitárius lelkész, író
