Irodalmi Szemle, 2012
2012/7 - IRODALMI SZEMLE - Fónod Zoltán: Folytonosság és változás (tanulmány Tóth Lászlóról, részlet)
Folytonosság és változás 51 tására! - trágárság címén - a lapot jelentős összegű pénzbírsággal sújtották). így lassanként nyilvánvalóvá vált, hogy a szerző napjai - politikai értelemben - „megszámláltatok”. És bár 1983 és 1985 között még sikerült elhelyezkednie a komáromi Magyar Területi Színház, illetve kassai Thália Színpadának dramaturgjaként, a politikai helyzet - és a párthatalom megújuló támadásai miatt - nem maradt más választása, mint 1986-ban - tudvalévőén budapesti születésű lévén — „visszatelepülnie” Magyarországra. Egyébként egyértelműen ostoba, primitív politikai döntés volt a hatalom részéről a „leszámolás”. Ürügy arra, hogy a központi politikai szervek személycserével oldják meg a Madách Könyvkiadóban - és más szerkesztőségekben is ! - azokat a koholt „káderügyeket”, melyeket (korábban is!) az „egyedül üdvözítő párt” központjában, az ideológiai osztályon döntettek el (az alkalmatlan, de számukra „megbízható” munkatársaikat így juttatva vezető beosztásokhoz). Viszont „férfias” cselekedet volt Tóth László részéről, hogy kapcsolatát a csehszlovákiai magyar irodalommal - és az Irodalmi Szemlével - az „affér” ellenére sem szakította meg. Magyarországon megjelent első munkái jobbára válogatások és szórványosan megjelenő versek voltak. (Tevékenységét többnyire általában az határozta meg, hogy milyen munkakörben dolgozott.) Legelső versválogatását Éjjelenként a semmivel, avagy A tett nélküli színhelyek címmel a budapesti Magvető Könyvkiadó adta ki 1987-ben. Életpályáját nézve szembetűnő sokrétű, változatos tevékenységre. Édesanyjával ötéves korában 1954-ben költöztek Csehszlovákiába; Komáromban érettségizett (1967); főiskolai tanulmányait - a pozsonyi Közgazdasági Főiskolán - nem fejezte be. 1969-ben a pozsonyi Kis Építő című gyermeklapnál helyezkedett el; 1969-1975 között a dunaszerdahelyi járási hetilap, a kétnyelvű Csallóköz - Žitný ostrov, majd 1975 és 1981 között az Irodalmi Szemle szerkesztője. 1983-1985-ben a komáromi Magyar Területi Színház, illetve kassai Thália Színpada dramaturgja volt. 1986-ban Magyarországra távozott, ahol 1986 és 1993 között a tatabányai Új Forrás rovatvezetője, 1990-1995 között a lap főszerkesztő-helyettese. 1990-ben megalapította a Regio című kisebbségtudományi lapot. 1992-1993-ban a budapesti Széphalom Könyvmühely kiadó vezetője, 1994-től az Iskolakultúra című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője, illetve a dunaszerdahelyi Nap Kiadó munkatársa. 1997 és 2004 között a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó budapesti irodájának, a Pesti Kalligramnak a vezetője volt; 1998-ban Ister néven önálló könyvkiadót is alapított. 2005-től újból Szlovákiában él, 2011-től az Irodalmi Szemle főszerkesztője. Hármaskönyv (1994) címmel - a rendszerváltás után - a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó gondozásában jelent meg az a kötete, melynek első része (A vetkőzés, avagy Változatok a teremtésre) korábban tervezett „trilógiája” befejező része kívánt lenni. E trilógia első része az Istentelen színjáték volt 1983-ban, következő kötete pedig az Ötödik emelet, avagy Egy éden bugyrai, befejező része pedig - a szerzői szándék szerint a Hármaskönyv első, A vetkőzés, avagy Változatok a teremtésre cí-
