Irodalmi Szemle, 2012
2012/1 - IRODALMI SZEMLE - Duba Gyula: Futball Gyarmaton (önéletírás, részlet)
Futball Gyarmaton 47 / rúgjon egy gólt idebe, a szobába.” S a második versszak még fokozza a játékos dicsőségét: „Futballista gyerek csak az lehet, / akinek a neve fasza gyerek, / olyat lő, hogy leszakad, / barna kislány benn marad, a szobába.” 3 Emi biztos volt benne, hogy apja sosem játszott, sem a nagybácsija, Bakai István, sem Bori sógor. De érdekelte őket a játék, elmentek a mérkőzésekre, ahogy megismerték a játékszabályokat, hatalmába kerítette őket a meccsek izgalma. Utána megbeszélték a látottakat. A század szenvedélye hatalmába kerítette őket. Ahogy a fiatalságot is megfertőzte a kor nagy tömegeket mozgató őrülete. A látvány varázsa és a játék bacilusa a falu szervezetébe fészkelte magát, és hatni kezdett. A lappangó szenvedélyek új utakat kerestek, hogy kitörhessenek. A kor is segítette ezt, az idő új lehetőségekkel, technikai csudákkal rukkolt elő, színre lépett a rádió, és az újságok száraz sporthíreit hangos élménnyé varázsolva felzaklatta a kedélyeket. Minden újdonságnak akadnak alkotó hívei! A népi ezermesterek köréből Pásztor Géza, a Gyarmat körül ólálkodó modernség elkötelezettje, aki már nem ősei nyomán a kamrában fúr és farag, hanem a konyhában bíbelődik villamos árammal és forrasztópákával, rádiót barkácsol. Talán maga sem tudja, honnan jön a sugallat! Először kristálydetektoros készüléket. Udvarukon, két magas pózna közé feszített dróthuzalon fehér porceláncsiga szigetelők között; antenna a magasban. Az ablak alatt földvezeték mászik a talajba, a mélybe, antenna és földvezeték, amit a rádióról tudni kell! S amikor ez már szól, ám halkan, gyengén és kiszámíthatatlanul, egy elektroncsöves - egy lámpásos - vevőkészüléket épít, fülhallgatóval, és a köztudatba új fogalom fészkeli be magát: „meghallgatni a híreket!” Modem hang ez, magyar nóták kíséretében, olyan „ősinformáció”, amely nem ismer határt. S amikor Pásztor ezermester hangszórós rádiót épít három lámpával, villanyárammal, lapos elemekből álló telep és akkumulátor működteti, innen a neve, telepes rádió, akkor a futball más, spirituálisán érzéki formában jelenik meg, nem látvány már, hanem érzés, a lélek rezdülése és lendülete. Vasárnap délután Pásztor Géza kiteszi az ablakba a hangszórót, hogy a környéken lakók, a szomszédok és az arra járók hallgassák a magyar nótákat és a cigányzenét. A nemzetközi futballmeccsek alkalmával a rádió a felvégről is ide csábít hallgatókat. Legényeket és fiatal férfiakat, a kamaszok és a gyerekek a patakparton a papsajt zöld gyepén hevernek, és a környező házak előtt asszonyok és férfiak ülnek a padokon, hallgatják a pesti adást. Pluhár István nemzetközi meccseket közvetít, ahol az egyik fél a magyar csapat. Már-már misztikussá nő és lélektani drámába torkoll a nevezetes cseh-magyar mérkőzés hangulata. Pluhár mélyen átéli a játék izgalmát, szenvedélyes szavait mágikus erő füti át, testét-lelkét beleadva, mágikus erővel érzékelteti a forró helyzeteket. Amikor a cseh csatárok áttörik a magyar védelmet, kapura törnek és komolyan veszélyeztetik Zsengellér kapuját, a bemondó hangja már-már tragikussá forrósodik, akár a dodonai tölgyek zúgása:
