Irodalmi Szemle, 2012

2012/6 - UTAK, TÉZISEK - Kiss Gy. Csaba: Budapest-Zágráib: oda-vissza - Zágráb magyar Atlantiszából (esszé)

Budapest Zágráb: oda-vissza 61 dasági központ lévén vonzotta az állami és magán tisztviselőket, főként a MÁV je­lentett számos magyarnak is munkahelyet. Az értesítő egyik, az OSZK-ban megtekinthető száma 1909 novemberében látott napvilágot mint a Zágrábi Magyar Társaskör hivatalos kiadványa. Ez az első évfolyam hatodik száma. A kiadvány felelős szerkesztője Sági Ernő, az egyesület titkára. Nyomtatott betűk a címlapon, alatta szépen kalligrafált kézírással következ­nek az egyes cikkek, tudósítások. Elsősorban a társaskör tevékenységéről, rendez­vényeiről, terveiről szólnak az írások. Megtudjuk, hogy ebben az évben alakult meg a horvát főváros magyarjainak egyesülete, székhelyük pedig az alsóvárosi Pet- rinjska utca 40. alatt található (első emelet). A megvalósult álom című vezércikk be­számol az első magyar úgymond „műkedvelői” kiállítás előkészületeiről, a közös közművelődési tevékenység fontos állomásáról. November 27-től december 4-ig lesz megtekinthető a helyi MÁV iskola tornacsarnokában. Sokoldalú tevékenység­ről kapunk híreket az értesítőben, kulturális estekről, ahol klasszikus zenedarabokat humoros fólolvasás követ, szavalat és magyar nóták. Műkedvelői színielőadást is szerveznek, továbbá munkásgimnáziumot magyar nyelven. „Társaskörünk hivatást tölt be Zágrábban”, jelenti ki határozott öntudattal a vezércikk szerzője. A hírek kö­zött olvashatjuk, hogy a reformáció napján Ruzsás Lajos tartott magyar istentiszte­letet a zágrábi evangélikusok templomában. Különösen érdekes a Téglát-téglára cí­mű cikk, mely az egyesület nagy tervéről tudósít, miszerint magyar házat kívánnak létrehozni a horvát fővárosban, házalapra gyűjtenek. „Kihívásnak minősítették egy- páran azt a törekvést, hogy a békés egyetértésnek otthont akarunk emelni itt, Zág­rábban. Megvalósíthatatlan álomnak nyilvánította az egy pár erőshitű, fanatikus tagtárs törekvését, hogy a horváKmagyar testvériségnek menedékházat is lehessen emelni a faji elszántság háborgó tűzvonalában” - olvassuk a kiadványban. Ne fe­lejtsük el, néhány évvel korábban magyar zászlót égettek Zágrábban a nacionalista tüntetők, ismételten fölújult a tiltakozás a magyar föliratok, címerek ellen. A ma­gyarjelenlét minden megnyilvánulása indulatokat válthatott ki az államjogi hely­zettel elégedetlen horvátok körében. A Zágrábi Magyar Társaskör „társadalmi úton”, ma úgy mondanánk, civil szervezetként próbált meg kapcsolatokat teremte­ni a többségi társadalommal, ugyanakkor következetesen kultúrával építve a ma­gyar identitást. Csupán a hírek között tudjuk meg, hogy a társaskör elnökét Jani- szewski Vladimirnak hívják. Nevét tekintve kétségtelenül lengyel származású. Ka­taszteri felmérési felügyelő, vagyis telekkönyvi szakértő. 1912-ben az ő szerkeszté­sében jelent meg Budapesten a Magyar-horvát és horvát—magyar szótár az orszá­gos kataszteri felmérés használatéihoz. Az egyesületnek ekkor két könyvtárosa volt, és beszámolnak arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hatvan kötetet aján­dékozott a társaskörnek. Vajon mi lehetett ezeknek a könyveknek a sorsa a 20. szá­zadi történelem viszontagságai közt? Az értesítő következő rendelkezésünkre álló száma 1914 augusztusában lá­tott napvilágot, az ötödik évfolyam 3. száma. Már nyomdai szedéssel készült. A fe­

Next

/
Thumbnails
Contents