Irodalmi Szemle, 2012
2012/6 - UTAK, TÉZISEK - Kiss Gy. Csaba: Budapest-Zágráib: oda-vissza - Zágráb magyar Atlantiszából (esszé)
Budapest Zágráb: oda-vissza 61 dasági központ lévén vonzotta az állami és magán tisztviselőket, főként a MÁV jelentett számos magyarnak is munkahelyet. Az értesítő egyik, az OSZK-ban megtekinthető száma 1909 novemberében látott napvilágot mint a Zágrábi Magyar Társaskör hivatalos kiadványa. Ez az első évfolyam hatodik száma. A kiadvány felelős szerkesztője Sági Ernő, az egyesület titkára. Nyomtatott betűk a címlapon, alatta szépen kalligrafált kézírással következnek az egyes cikkek, tudósítások. Elsősorban a társaskör tevékenységéről, rendezvényeiről, terveiről szólnak az írások. Megtudjuk, hogy ebben az évben alakult meg a horvát főváros magyarjainak egyesülete, székhelyük pedig az alsóvárosi Pet- rinjska utca 40. alatt található (első emelet). A megvalósult álom című vezércikk beszámol az első magyar úgymond „műkedvelői” kiállítás előkészületeiről, a közös közművelődési tevékenység fontos állomásáról. November 27-től december 4-ig lesz megtekinthető a helyi MÁV iskola tornacsarnokában. Sokoldalú tevékenységről kapunk híreket az értesítőben, kulturális estekről, ahol klasszikus zenedarabokat humoros fólolvasás követ, szavalat és magyar nóták. Műkedvelői színielőadást is szerveznek, továbbá munkásgimnáziumot magyar nyelven. „Társaskörünk hivatást tölt be Zágrábban”, jelenti ki határozott öntudattal a vezércikk szerzője. A hírek között olvashatjuk, hogy a reformáció napján Ruzsás Lajos tartott magyar istentiszteletet a zágrábi evangélikusok templomában. Különösen érdekes a Téglát-téglára című cikk, mely az egyesület nagy tervéről tudósít, miszerint magyar házat kívánnak létrehozni a horvát fővárosban, házalapra gyűjtenek. „Kihívásnak minősítették egy- páran azt a törekvést, hogy a békés egyetértésnek otthont akarunk emelni itt, Zágrábban. Megvalósíthatatlan álomnak nyilvánította az egy pár erőshitű, fanatikus tagtárs törekvését, hogy a horváKmagyar testvériségnek menedékházat is lehessen emelni a faji elszántság háborgó tűzvonalában” - olvassuk a kiadványban. Ne felejtsük el, néhány évvel korábban magyar zászlót égettek Zágrábban a nacionalista tüntetők, ismételten fölújult a tiltakozás a magyar föliratok, címerek ellen. A magyarjelenlét minden megnyilvánulása indulatokat válthatott ki az államjogi helyzettel elégedetlen horvátok körében. A Zágrábi Magyar Társaskör „társadalmi úton”, ma úgy mondanánk, civil szervezetként próbált meg kapcsolatokat teremteni a többségi társadalommal, ugyanakkor következetesen kultúrával építve a magyar identitást. Csupán a hírek között tudjuk meg, hogy a társaskör elnökét Jani- szewski Vladimirnak hívják. Nevét tekintve kétségtelenül lengyel származású. Kataszteri felmérési felügyelő, vagyis telekkönyvi szakértő. 1912-ben az ő szerkesztésében jelent meg Budapesten a Magyar-horvát és horvát—magyar szótár az országos kataszteri felmérés használatéihoz. Az egyesületnek ekkor két könyvtárosa volt, és beszámolnak arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hatvan kötetet ajándékozott a társaskörnek. Vajon mi lehetett ezeknek a könyveknek a sorsa a 20. századi történelem viszontagságai közt? Az értesítő következő rendelkezésünkre álló száma 1914 augusztusában látott napvilágot, az ötödik évfolyam 3. száma. Már nyomdai szedéssel készült. A fe
