Irodalmi Szemle, 2012
2012/6 - IRODALMI SZEMLE - Kulcsár Ferenc: Écrasez ľ Infâme! (napló)
KULCSÁR FERENC Écrasez ľ Infame! A hóhér és a hírnév Ha Voltaire-t azért, mert egész életén át az alávaló, alantas zsarnokság eltiprásáért - Écrasez ľ Infame! (Vesszen a zsarnokság!), kiáltotta - és a gondolat szabadságának győzelméért fáradozott, intellektuális forradalmárnak nevezzük, akkor Rous- seau-ról bízvást mondhatjuk, hogy az érzelmek forradalmára volt, aki azt hirdette, hogy az embernek a vele született hajlamait kell követnie, mert csak igy lehet szabad és csak így ismerheti meg maradéktalanul az életet és saját magát. Mindkét lángeszű férfi közös jegye, hogy az eszméiket egész Európára szétárasztó forradalmárok voltak; és volt még valami közös az életükben: mindkettejük viharos, elkeseredett, ellentmondásokkal teli életet élt, és mindkettejük frissen megjelent könyveinek egy-egy példányát a szájtáti pómép ujjongása közepette számtalan esetben elégette a hóhér - hangos és hosszú életet biztosítva ezáltal műveiknek és eszméiknek. Az. „ agy velőbirtokos ” Beethoven harmincévesen megsiiketült, s az összeomlástól és az öngyilkosságtól csak a művészete tartotta vissza. Élete vég nélküli küzdelem volt a puszta megélhetésért, adósságokba verte magát, mégis, hatalmas szelleme, szabadságszeretete, titáni akaratereje - a sors csapásai és kegyetlensége ellenére - a modem zeneszerzés egyik legnagyobb alakjává emelte őt, olyan zsenivé, aki a nyomort a fénybe emelte, s a kínból is örömet tudott csiholni. Egy anekdota szerint, amikor gazdag bátyja a névjegyét adta át neki, melyen ez állt: „Johann van Beethoven,földbirtokos”, ő e névjegy üres helyére ezt írta: „Ludwig van Beethoven, agyvelőbirtokos.” Tehát tudatában volt rendkívüliségének, s ezt egy másik anekdota is megerősíti: Goethével sétálva egy parkban, a népség hirtelen suttogni kezdte, hogy a császámő közeleg, s az út két szélén sorfalat állt, mire Goethe is hozzájuk csatlakozott. Beethoven ezek láttán dühbe gurult, s faképnél hagyva Goethét büszkén folytatta útját. Goethe később úgy nyilatkozott, hogy Beethoven muzsikája „nyugtalanítja” őt. Napóleon bukása után, a Szent Szövetség idején üldöztetés járt az emberi szabadságért szót emelőknek. A reakció központjában, Bécsben élő süket, vak, öreg és szegény Beethoven ekkor sem engedett meggyőződéséből, s egyetértve a mi Ka- zinczynkkal, miszerint nem merni, amit merni kell, gyalázat, ezt mondta: „A szavakat láncra verték, de a hangok még mindig szabadon szárnyalhatnak.” Igaza volt, a IX. szimfónia ma az Európai Unió himnusza.
