Irodalmi Szemle, 2012
2012/5 - ISTEN ÉPÍTŐKOCKÁI - Fonod Zoltán: A modern magyar irodalom elkötelezettje II. (tanulmány Grendel Lajos pályakezdéséről)
FÓNOD ZOLTÁN A modem magyar irodalom elkötelezettje Grendel Lajos pályájának első szakasza - II. Az elbeszélő — az egyetlen regényhős! - mondanivalója elsősorban a kötet első részében, a történelmi régiókban válik hitelessé. A második és a harmadik rész - az irodalmi és a végső leszámolás - már lazábbra, „szellősebbre” sikeredett. Ez azonban nem csökkenti a kötet erényeit, s Grendel további kötetei is a korszerű próza új hullámának bizonyítékai. írásai - a váratlan fordulatokkal - a valóságból, meséből, mítoszból teremtik meg az eleven sodrású új prózát. Az Éleslövészet nemcsak mint kísérlet, hanem mint megvalósult szándék, törekvés is figyelemre méltó. Mindenesetre Grendelnek a helyhez, a tájhoz való erős kötődése, ugyanakkor írásainak leleplező, néha szigorúan kritikai szembesülése a hellyel mint hagyománnyal - olyan olvasóval számol, aki ha ismerős is ezen a vidéken, „csak kellő távolságtartással figyelheti a világot és önmagát.”1 Az Éleslövészet Grendel Lajos első és egyben legismertebb regénye. A nyitódarabja Grendel abszurd történelmi látomásait, a szlovákiai magyarok „privát” történelmét összefoglaló trilógiájának. Az Éleslövészet vitriolos humorral ábrázolt emberi és történelmi elemzés, amelyet különös szerkesztésmódjának köszönhetően többen a posztmodem irányzat müvei közé sorolnak. Kulcsár Szabó Ernő így jellemezte Grendel „belépőjét”: „Beszéd és ellenbeszéd ideológiai eredetű diszkurzus- mintáit a nouveau roman elbeszélésmódjára emlékeztető eljárásokkal sikerült oly mértékig oldania, hogy valóban új regényformák kialakításának küszöbéig jutott el.” A paradigmaváltás kérdésében Szirák Péter gondolatait idézzük, aki a Gren- delről írt monográfiájában ezt írta: „írásmüvészetét megtermékenyítette a Mészölyre emlékeztető relativáló technika, és az Esterházyra jellemző ironikus, a nyelvi játékot előtérbe vonó szövegszervezés (Éleslövészet). [...] A kisebbségi beszédrend kérdező-horizontját módosíthatta, de egyik pillanatról a másikra nem változtathatta meg. [...] alkalmazta az új poétikai-szemléleti jelenségeket, egy olyan értésmódot kialakítva, amely sem a megelőző kisebbségi beszédformáknak, sem a magyarországi diszkurzusmintáknak nem feleltethető meg maradéktalanul.”2 Grendel Éleslövészet című kisregénye, majd az ahhoz témában lazán kötődő, beszéd- és szerkesztésmódjával kapcsolódó regényei (Galeri, 1982; Áttételek, 1985) igazi áttörést jelentettek számára nemcsak idehaza, hanem a magyarországi irodalmi életben is. Sikernek számított az is, hogy az Áttételek című regényével a fiatal író * * Részlet egy hosszabb pályaképből. Első részét előző, 2012. áprilisi (4.) számunkban közöltük. - A szerk.
