Irodalmi Szemle, 2012
2012/1 - IRODALMI SZEMLE - Háy János: Főszereplő a halál (színmű, részletek)
24 Háy János Barcsai: Levegőt akar a Laci. Régen ettől több kellett neked, Lacikám, most nagyon kevéssel beéred. Kolozsi: Ha ez nincs, akkor a többnek sincs hová jönnie. Ablakot! Ablakot! Nyisson már valaki ablakot! Kábái Juci: Mi van veled, Lacikám, eddig nem volt semmi... Kolozsi: Eddig nem, mert most van. Solti: A Laci játssza az eszét, a Laci. Annak nincs semmi baja, csak játssza az eszét. Színész. .. Kolozsi: Ide figyelj, ha én játszanék, akkor azt nem látnád, mert én úgy vagyok színész, hogy az nem látszik, hogy játszok, érted? Én olyan vagyok, mint a valóság, azt te nem veszed észre. (Kapkodja a levegőt, közben kinyitják az ablakot) Pécsi Kata: Nyugodj már meg, Lacikám, hagyjad már, jobb most? Kolozsi: Jó ez a kis levegő. Solti: Amikor van, mennyire nem jut senkinek eszébe, hogy hiányozhat. Csak szennyezik, mindenki csak szennyezi. Kábái Juci: Azt hittem, csak a nácik valagába bújtál... a zöldeknek is szavalsz? Solti: Én színész vagyok, én annak szavalok, aki arra felkér. Kolozsi: Az isten faszát, de megszorongatott valami. Kántor Irén: Hosszú volt az út, meg az a szűk dolog ott a kisbuszban. Barcsai: A szűkről mi jut eszedbe, a szűkről, Lacikám? Kolozsi: Te nem vagy normális, Miki. Neked mindig ezt kell mondani, ez neked színvonal? Az erek szűkek már itt nekem, a koszorúerek. Márványi : Énekeljünk valamit, az tágítja az ereket, Amerikában csináltak ilyen felmérést. .. Barcsai: Az apád mesélte, vagy honnét tudod? Márványi: Nem, csak olvastam valahol. Solti: Furcsa, hogy koszorúér. Barcsai: Mi ebben a furcsa? Solti: Hogy ez mennyire utal a halálra. Barcsai: Hogyhogy? Solti: Hogy a temetésen is koszorú van. Kábái Juci: Mindig ezek a nemzethalál víziók, most már elfelejthetnéd ezt a dolgot, Kon- rád. Nagy művész vagy, elismerem, egy nagy náci művész, de nem kell mindig ez a halál, meg koszorú... Solti: Nem a nemzetre gondoltam. Barcsai: Hát kire? Solti: Magamra. Barcsai: Hogyhogy? Solti: A saját halálomra. 5. jelenet (A szálloda társalgója, reggel) Erzsi: Jó reggelt a nemzet művészeinek. Reggeli vizit. Vérnyomás, vizelet. Marika: Jó reggelt. Laci bácsi már jól van. Megnézegeti a doktornő, hogy mi is történt abban a testben.
